2012. július 10., kedd

Christin Dor - Versek 14. rész

Halvány holdfényben látom szomorú könnyeid bezárva szemed mélyén.
Lelked sír hangtalanul.
Átölellek, hogy érezd nem vagy egyedül.
Hogy, amíg én vagyok számíthatsz rám bármi is történjék.
Nem hagylak elveszni.
Sírj, amíg lelked szomorúsága ki nem apad s újra befogadja a boldogságot, amit már én adok neked.

***

Hol van már az, akit régen szerettem?
Akinek szívem teljességét átadtam?
Akit hűen imádtam?
Hol van már az a szerelem, amit irántad éreztem?
Ami váratlanul tőrt be az életembe?
Amit sosem éreztem azelőtt?
Hol vagy, mondd és én utánad megyek!
Mindent helyrehozok.
Csak légy velem.
Csak az enyém.
Örökre.

Christin Dor - Versek 13. rész

Szorosan fogom kezed,
nem eresztem el.
Hidd el,
hogy mindig melletted leszek.
Ne utasíts el.
Nem bírnám elviselni.
Ha az ég úgy is dönt elválaszt tőled,
én követni foglak téged.

***

Rossz voltam hozzád,
hogy elhagytál?
Nem adtam meg mindent s ezért elmentél?
Mi volt a bűnöm,
hogy szó nélkül leléptél?
Szerelmem hamis volt talán?
Szívem megcsalt egyszer is téged?
Nem.
Csak önző módon nem akartam,
hogy más is hozzádérjen.

***

Oly mértékben megváltoztál,
hogy rád sem ismerek.
Akit azelőtt csókoltam édes s nemes.
Akit azelőtt szerettem forró s kedves.
Aki most előttem áll hűvös s becstelen.
Ki vagy?
Mert nem az,
akit szívem elfogadott s szeretett.

Christin Dor - Versek 12. rész

Neked énekelek minden éjjel,
neved hallatán újabb dalok születnek.
Olyan vagy, mint egy titkos múzsa.
Csak az enyém vagy mégsem tudsz róla.

***

Erőt vettem magamon, hogy megszólítsalak.
Féltem elfordulsz s visszautasítasz.
Helyette arcon csókoltál s ez meglepett.
Örültem neki, hogy ugyanúgy érzel felém.

***

Peregnek a percek s te nem jössz a megbeszélt időpontba.
Nem tudom mi történt veled,
elmentelek megkeresni.
Nem messze ott álltál előttem egy másik férfi karjaiban.
Szívem szakadt.
Lelkem keserűvé vált azon a napon.
Csak játszottál velem.

Christin Dor - Versek 11. rész

Minden nap elmegyek a házad előtt,
a fehér rózsák övezte kertnél megállva,
téged nézlek,
aki sosem vesz észre.
Sűrű,
hullámos,
fekete hajad a hátadra omlik,
hollófekete szemeid a napfénybe réved,
arcod hamvas,
mint a leggyönyörűbb őszibarack.
Úgy megérintenélek,
de remegő szívem képtelen feléd nyitni.
Minden nap keserves várakozás.
Minden elmulasztott perc távolodás.
Tudom mit kellene tennem,
de képtelen vagyok.
Ha legalább egyszer tekintenél rám,
önbizalmam megduzzadna,
tudva van esélyem.

2012. június 17.
vasárnap

Christin Dor

2012. július 5., csütörtök

Christin Dor - Versek 10. rész

Aranyként ragyogsz.
Mosolyod ellenálhatatlan.
Lelked tisztára mossa a legmocskosabb leplet.
Nincs hozzád méltó, aki párod lehetne.

***

Mindig rád vártam.
Te voltál a lovag a sötét árnyak között.
Védtél engem, mikor féltem.
Mellettem maradtál, mikor álmodtam.
Nem vettem észre, hogy mindez áltatás,
s te nem vagy valódi csak egy foszlány.

Christin Dor - Versek 9. rész

Az idő telik.
Hol lassan.
Hol gyorsan.
Sosem áll meg.
Ha az óramutatót vissza is tekered,
az idő megy tovább,
nem lép vissza.

***

Mindent megtettél,
hogy melletted tartsd,
de sok minden ellenetek szólt s nem tudtátok kivédeni a támadásokat.
Míg te harcoltál,
ő feladta.
Nem segíthettél rajta,
s ő sem akarta.

***

A halál porából nem hozhatod vissza.
Lelke elhagyta e világot.
Békére vágyott,
mégha ez azt is jelentette,
hogy te egyedül maradsz.

***

Távol vagy tőlem, mégis látlak téged.
Feléd nyúlok, de nem érlek el téged.
Egyre csak távolodsz, nem állsz meg.
Nélküled nem tudok tovább élni, levetem magam a mélybe.
A habok mégsem nyelnek el,
partra vetnek,
élni hagynak,
miközben testem hideg rázza,
könnyeim elapadhatatlanok,
fájdalom hasít belém s szívem ekkor sem szakad meg.
Alakod eltűnik.
A kapu bezárul.
A parton fekve várom a halálom.
Nem jön.
Nem fogad el.
Testemben ott növekszik az élet, melyet te teremtettél nekem.

Christin Dor - Versek 8. rész

Mindent tudni akarok rólad.
Érezni akarom tested apró szegleteit.
Hallani akarom kéjes gondolataid.
Vadul csókolni téged míg el nem fogy a levegő forró tüdőnkben.
Lopva figyelnélek, ahogy szemhéjad megrebben.
Ahogy a sóhaj remegve hagyja el ajkad.
Ahogy egymáséi leszünk becstelen.

***

Hol van már az a szerelem,
amit irántad éreztem?
Elnyomtam magamban s lassan felörlődött bennem.
Sosem tér vissza.

***

Szeretlek fájdalmasan.
Szeretlek szenvedélyesen.
Szeretlek mindig s soha.
Szeretni foglak akkor is,
amikor már nem vagy.

***

Hiába fogtam a kezed, elvesztettelek.
Hiába szerettelek nemes szívvel, elvesztettelek.
Hiába kerestelek már nem leltelek meg.
Hiába láttuk viszont egymást már nem ismertél fel.

Christin Dor - Versek 7. rész

Várlak téged.
Várom a napot, amikor eljössz értem.
Tudom, hogy így lesz.
A szíved nem engedi, hogy elmenj nélkülem.
Mikor elérsz engem megragadlak téged s együtt zuhanunk a mélybe.

***

Oly hatalmas a vágy , mi bennünk él.
Oly tüzes az érintés, mely egymás bőrét izzíti fel.
Oly csábító a csók, ami beborítja lényünk.
Oly fájdalmas, amikor elér a vég bennünk.

***

Perzsel a tekinteted.
Nincs hozzádillő szó.
Érintésed érzéki csáberő.
Vágyaink az egekig érnek.
Csak te és én.
Földöntúliság.
Menny vagy Pokol egyszerre is jöhet.
Veled bárhol elleszek.

Christin Dor - Versek 6. rész

Önmagam hibája az életem vétke.
Hiába a sok áldozat nélküled kell, hogy éljek.
Szenvedtem-e eleget?
Magam sem tudom.
A lelkem felemésztette erőm.
Nincs, aki életben tartson.

***

Oly hitvány s becstelen,
ahogy mások érzéseivel játszol.
Örülsz minden szenvedésnek,
amit magad okozol.

***

Fenyegető pillantásod fénye.
Lelked dühös, amiért elhagytalak téged.
Szíved nem volt tiszta sosem.
Elhagytalak, mert élni nem tudtam veled.
Nem sajnálom.
Sem azt, amire készülsz.
A szenvedély kötött össze minket az is választ el.

Christin Dor - Versek 5. rész

Nem akartam, hogy úgy bánj velem, mint egy hercegnővel.
Csak annyit kértem szeress, míg tart az élet.
Szívem szilánkjai szétszóródtak.
Elvesztettem mindazt amiben hittem.
Csak annyit kértem szeress, míg tart az élet.
De kést döftél belém, mikor elárultál.
Nem tudom, hogy szeretlek vagy gyűlöllek.
Ha meglátlak elgyengülök.
Karjaidba omlanék, de eltaszítanál.
Hulló könnyeim sem érnek többet a kihűlt szívvel szemben.

Christin Dor - Versek 4. rész

Lázas kutatás az emlékek ködében.
Téged kutatlak szerelmem.
Nem látom arcod,
melyen kedves mosoly húzódott.
Nem érzem kezed melegét,
mely simogatott engem.
Eltűntél az emlékekkel együtt,
mit őriztem rólad.
Pedig csak az agyam játszik velem,
hogy árnyéka legyek egykori önmagamnak.

***

Vágyom az érintésedre.
Szavaid simogató erejére.
Ölelésed hű melegére.
Csókod forró lüktetésére.
Vágyom rád,
amíg élek.
Tudom,
hogy egy nap a tied leszek.

***

Kiüvöltöm a világba a fájdalmam,
lelkem sajgó súlyát,
mely szívem préseli össze,
a te két kezed által.
Vak voltam,
hogy nem láttam.
Vak voltam,
mégis hittem.
Benned.

Christin Dor - Versek 3. rész

Rég volt, amikor elhagytál,
kiléptél az életemből minden búcsú nélkül.
Kerestelek.
Városról városra járva kutattam utánad.
Ha láttak is téged,
már tovább álltál.
Nem hagytál nyomot magad után.
Mindent elvesztettem,
amit te jelentettél nekem.
Még most is várlak téged.
Ha visszajönnél tárt karokkal várlak.
Nem kérdezek semmit.

***

Volt idő mikor elhittem szeretsz engem.
A szemedben furcsa láng lebegett.
Azt hittem az értem érzett szerelmed az,
mi lángba borítja szemed tükrét.
Tévedtem.
Másra gondoltál,
amikor engem öleltél.
Másra gondoltál,
amikor csókoltál.
Leplezted igaz érzéseid s én hűen követtelek.
Tévedtem.
Már tudom nem lett volna szabad engednem neked.
A bűnöm csak annyi,
hogy szerettelek s nehezen feledtelek.

Christin Dor - Versek 2. rész

Megérettem arra,
hogy befogadjam a szerelmet,
amit kínál az élet.
De nem mondok le vágyaimról,
melyet mind máig dédelgetek.
S ha így elfogad,
ezt a szerelmet megtartom magamnak.

***

Már nem kételkedem benned,
hisz igazoltad hűséged.
Átadom a szívem,
hogy megtöltsd szerelmeddel.

***

Nincs fájdalom s keserűség.
Megmutattad miként kell szeretni.
Általad jobb lettem.
Lelkem tiszta, érintetlen.

***

Gondolataim csak rólad kering.
Arcod látom magam előtt,
pedig nem vagy itt.
Érzem ajkad csábítását,
pedig rég csókoltál.
Várlak téged, jöjj vissza hozzám!

Christin Dor - Versek 1. rész

Palástolni az érzéseid hazugságba taszít,
mert nem akarod elveszíteni,
aki eddig hozzád tartozott.
Olykor mégis a küszöbön állsz,
hogy elmond neki az igazat.
Mégis megtorpansz s elhallgatsz.

***

Bánatod könnyekbe fakad,
sír a lelked s ezt ő is látja.
Tudod, hogy elvesztetted,
véget ért egy álom.
Boldog veled sosem lehetett,
mert magad sem voltál az.

***

Látom szíved titkát,
amit hiába takartál.
Ő él benned még most is,
ennyi időn át.
Félsz kimondani a szavakat.
De a szemed elárulja lelked.
Már nem reménykedem,
hogy az enyém leszel.

2012. június 14.
szerda