A következő címkéjű bejegyzések mutatása: feledés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: feledés. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. július 5., csütörtök

Christin Dor - Versek 3. rész

Rég volt, amikor elhagytál,
kiléptél az életemből minden búcsú nélkül.
Kerestelek.
Városról városra járva kutattam utánad.
Ha láttak is téged,
már tovább álltál.
Nem hagytál nyomot magad után.
Mindent elvesztettem,
amit te jelentettél nekem.
Még most is várlak téged.
Ha visszajönnél tárt karokkal várlak.
Nem kérdezek semmit.

***

Volt idő mikor elhittem szeretsz engem.
A szemedben furcsa láng lebegett.
Azt hittem az értem érzett szerelmed az,
mi lángba borítja szemed tükrét.
Tévedtem.
Másra gondoltál,
amikor engem öleltél.
Másra gondoltál,
amikor csókoltál.
Leplezted igaz érzéseid s én hűen követtelek.
Tévedtem.
Már tudom nem lett volna szabad engednem neked.
A bűnöm csak annyi,
hogy szerettelek s nehezen feledtelek.

2011. szeptember 5., hétfő

Emlékek

Emlékek 



Érdemes emlékek közt élni?
Sosem érintheted már meg.
Halványan látszódnak csupán.
Néha szomorúvá tesz.
Néha vidámabbá.
De érzed, hogy üresség van benned.
Mindig mikor csak egy emlék él már benned,
az igazi helye üressé válik.
Folyton azt kérdezed: - Miért?
Válasz sosem jön.
Sok mindennel tudják magyarázni,
de az igazságot ők sem tudják felfedezni.
Ahelyett, hogy emlékeznél azt szeretnéd,
ha megérinthetnéd.
Ha veled lehetne még ebben a pillanatban is.
Hogy bárki más elvenné tőled.
Ott lenne veled.
Így nem félnél,
hogy egy nap mégis elfelejted.


Christin Dor

Szombathely,
2011. szeptember 1.
Csütörtök