2010. szeptember 30., csütörtök

Átmenetileg szünetel a saját versek, de más verseket meg fogok jelentetni a blogban:) De sajnos most is elhagyott egy időre a Múzsám drága és így nem tudok ihletet meríteni semmiből:( De amint tudok hamarosan tovább folytatom agyam legmélyéről szóló érzéseit:D

2010. szeptember 28., kedd

Legújabb ihletésű verseim!!! 9. rész

Egy gyönyörű kertben álldogálok,
gyönyörű szirmokkal teli fákkal.
Gyönyörű minden, ami itt terem,
gyönyörű az is, ami vagy nekem.

***

Oly szép a tenger, nyugodt s csendes.
Oly szép a naplemente.
Oly szép a homok, puha s meleg.
Oly szép a nyári est.
Oly szép a szemed, fénylő s kéken ragyogó.
Oly szép, hogy mi ketten itt vagyunk.
Oly szép, hogy mindez csak álom.

***

Énekelj nekem, hallani akarom a hangod.
Bársonyos s szép, ahogy dúdolsz.
Énekelj nekem, csak nekem.
Hogy tudjam mit jelentek neked.

***

Felettébb különös álmom volt az éjjel, te voltál benne.
Csak szótlan néztük egymást, szemedben az én szemem ragyogott tovább.
De amikor megérintettük egymást, lassan távolodni kezdtünk.
Az álom véget ért ugyan, de az érzés megmaradt: hiányzol nagyon.

***

Azt gondoltam az élet habos torta.
Minden klappol alakul majd.
Hogy csak a haverok, buli meg a fanta.
De az élet egy kőkemény kődarab,
és hogy nem is olyan édes.
Mert, ha egyszer megismered az édest,
a keserű sem maradhat el.
A szép pillanatok mellé a csúf is hozzápárosul,
s mint egy konyhaművész,
az étel gyorsan kifut.
S amint helyrebillen minden,
s azt hiszed minden oké,
megint megüt a guta,
s az ételnek is oda.
De miért ételhez s süteményhez mérem az életet?
Mert az életet is el lehet sózni,
s lubickolhatsz benne egy jó ideig,
de van amikor édesen töltöd napjaid,
s nem bírod abbahagyni.

2010. szeptember 23., csütörtök

Legújabb ihletésű verseim!!! 8. rész


Gondoltam valamire, de azt nem árulom el,
hogy mire.
Kíváncsiság hamar öregít,
úgy hogy ne kérdezz túl sokat.
Magam is kíváncsi vagyok,
hogy mi lesz belőle.
Gondoltam valakire, de azt nem árulom el,
hogy kire.
Kíváncsiság hamar öregít,
úgy hogy ne kérdezz túl sokat.
Magam is kíváncsi vagyok,
hogy teljesül-e a vágyam.



Nem tudod megsebezni szívét,
mert nincs.
Nem tudod megsebezni lelkét,
mert nincs.
Hiába töröd magad azon,
hogy lásson téged,
ő nem vesz észre.
Hiába gondolsz rá oly sokat,
hogy tudjon rólad,
ő nem tud rólad.
Szavakba öntheted neki érzéseidet,
ha ő meg sem hallja.
Leírhatod szíved üzenetét,
ha ő el sem olvassa.
Mert ő magányában él szerelem nélkül,
mert neki csak az éji fény az éltető.
Senkit nem fog magához engedni,
még akkor sem,
ha szíve jégbörtönéből szabadulva a te szíveddel párosulna.

Legújabb ihletésű verseim!!! 7. rész

Emlékszem mit éreztem, amikor elhagytál.
Dühös voltam rád, megvetettelek s bántottalak.
Mindent mondtam rád, ami sértő vagy bántó volt.
Gyűlöltelek s szerettelek egyszerre.
Sírtam s nevettem a történteken.
Nem tudom hol rontottam el.
Nem tudom, mert nem mondtad el.
Azt hittem a szerelem, amit érzek irántad van olyan erős,
hogy ne hagyj el.
De tévedtem mégsem fogadtam el.
Van úgy, hogy még mindig gondolok rád.
Volt úgy, hogy azt hittem mindez nem történt meg.
De csak magamat ámítottam vele.
Szerettem volna, ha engem ölelsz,
ha úgy tekintesz rám, mint a szerelmedre.
Szerettem volna, ha kimondod, hogy szeretlek,
s sosem hagysz el.
De szeretni túl kevés s én önző módon csak azt akartam,
hogy velem légy.
Mert nem tudtam megkülönböztetni az álmot a valóságtól.
S mindenkiben téged kerestelek szüntelen.
Felejteni még most sem tudlak,
hisz mélyen a szívemben vagy.
De megtanultam miként engedjelek el,
hogy egyszer újra szerelmes legyek.

***

2010. szeptember 22., szerda

Legújabb ihletésű verseim!!! 6. rész

Emlékszel hogyan találkoztunk?
Mit mondtunk egymásnak?
Nevettünk saját s egymás zavarán.
A levegő pezsgett, szinte már forrt,
s mi a telihold fényében néztük egymást.
Ahogy peregtek a percek,
úgy lassan megismertük egymást.
Bármennyire is furcsa volt,
a két idegenből már ismerős arcokká váltunk.
Nem volt semmi, ami megzavart volna minket.
Hagytuk, hogy az éjszakában összesimuljon testünk.
S az a pillanat, amit együtt töltöttünk el,
még most is éget.
A szemedben még mindig ugyanaz a láng ég,
amikor rám nézel.
S ez boldogsággal tölt el.

***

Emlékszel az első csókunkra?
Habozva tettük meg a köztünk lévő távolságot.
Először puhatolózva érintettük meg egymás ajkait,
majd lassan, forrón csókoltuk a másikat.
Az volt az első csókom,
s beleremegtem a tudatba,
hogy ez nem álom.
Szorosan odabújtam hozzád s közben reménykedtem benne,
hogy örökké tart.
Egy csodás emlék mit őrzök a szívemben,
egy csodás érzés mit sosem feledek el.
Még akkor sem,
ha távol vagy tőlem,
s nem vagy velem.

Legújabb ihletésű verseim!!! 5. rész



Legújabb ihletésű verseim!!! 4. rész

Mértéktelen düh van benned,
magaddal s a világgal szemben.
Eleged van abból, hogy irányítják életed,
hogy mások mondják meg mit kell tenned.
Nem érdekel mi van másokkal,
az sem, hogy élsz vagy halsz.
Egy olyan helyre vágysz,
ahol nem zavarnak,
ahol nincs szabály.
Kezdetben engedelmes voltál,
hagytad, hogy sodorjon az élet,
s közben elvesztél.
Aztán fordult minden,
s rájöttél neked nem mindegy.
A csendes lélek feladta küzdelmét,
s kitört belőle mindaz mit mások elnyomtak benne.
Megváltoztál mások felé,
s ők nem értették ezt,
de neked így volt jó s tovább romboltad az életed.
Amint kitomboltad magad,
nem bántál meg semmit,
ekkor sem foglalkoztál mással,
csak önmagaddal.
Mentél amerre láttál,
élted életed,
zavartalan volt minden körülötted.
Megteremtetted azt a világot,
amit akartál,
amiben élsz,
nem vágytál többre,
s nem hiányzott semmi sem.

***

Legújabb ihletésű verseim!!! 3. rész



Legújabb ihletésű verseim!!! 2. rész

Nem tudom ki a Múzsám,
de tudom, hogy itt van velem,
s köszönöm neki,
hogy verset írni megtanít,
bár még nem teljes.
Annyi biztos már nem csak olvasok verseket,
magam sem értem líraiságom,
de legalább nem vagyok elveszve.
Leírom mindazt,
amit gondolok s érzek,
s amikor nem jutnak eszembe a szavak,
a Múzsám feléleszti azokat.
Nem vagyok egy őstehetség,
néha én sem tudom mit miért írok,
de a Múzsámnak tetszik a dolog.
Így hát amíg tudok verseket írogatok. :)

2010. szeptember 21., kedd

Legújabb ihletésű verseim!!! 1. rész

Este van, fáradt vagyok,
de a tollam nem pihen.
Írni akar egyfolytában,
mert megjött végre az ihlet.
Ásítozom, hunyorítok,
de a Múzsám nem alszik.
Fent leszek egy jó darabig,
amíg bírja a tinta is. :)

2010. szeptember 14., kedd

Idézetek, versek 2

Szerelem nélkül

Mimnermos

Élni mit ér, mi öröm van arany Szerelem tüze nélkül?
Jobb meghalni, ha már nem melegíti szivem
titkos boldogság, mézédes csókcsere, nászágy!
Tépi mohón fiatal éve virágait a
férfi s a nő... De ha rádnehezűl a siralmas öregkor,
s hervad a szépség, és rokkan a régi erő,
folyton marja szived táját a hideg keserűség,
kedvtelenűl nézed, hogy süt a nap sugara,
gyűlöletes vagy az ifjak előtt, kinevetnek a nők is:
így veri-sujtja a sors szörnyü kegyetlen a vént.

(Szabó Lőrinc)


Vallomás

Sulpicia

Megjött végre a várt szerelem, forr tőle a vérem,
bármit szól a világ, nem tagadom le ma már!
Meghallgatta dalom panaszos szavait Cytheréa,
és elküldte nekem rég keresett szeretőm.
Megtartotta szavát: örömöm kifecsegheti írigy
nyelvvel akárki, akit még ily öröm sosem ért.
Már semmit sem irok titkos táblákra ezentúl,
hadd tudják: szeretem, s büszke vagyok, ha szeret!
Boldogság ez a bűn; a szemérem lenne ma vétek,
egymáshoz méltó két szerető szeret itt!

(Radnóti Miklós)



Cynthia Baiaeban

Propertius

Cynthia, hogyha a víg Baiaet odahagyva kirándulsz,
sziklás partra, ahol Herkules útja futott,
vagy mikor arrafelé kószálsz, hol az isteni tenger
százalakú táncát lejti Mizénum alatt:
gondolsz rám? gondolsz a sok éjszaka sok gyönyörére?
őriz-e még a szived, képemet őrzi-e még?
vagy kiszakított már valaki ölelő dalaimból?
Cynthia, elszakitott egy hazug, új szerelem?
Néma tavon valahol jobb volna, ha másfele élnél,
csönd, víz, két evező, vinne a könnyü ladik,
és jobb volna az is, ha mulatva magányos öbölben
egymagad úszkálnál a hasadó vizeken,
mint hogy most elegáns strandon heverészve az aljas
hízelgésre figyelsz, mely telezsongja füled.
Őre ha nincs, bizony elbukik egy-kettőre a gyarló
lány, és mit neki a tegnapi esküdözés!
Hű vagy, igaz, sose hullt még folt a nevedre; - hiába,
még árnyéktól is félt az igaz szerető.
Megharagudni tehát tilos, és soraim ha ma kissé
megszomorítottak, bűnük: a rémületem.
Ó, mert nálad nem drágább nekem édesanyám se;
nélküled élni? minek! semmi se kellene már!
Te vagy az otthonom, ó, szüleim te, te, Cynthia, csak te
mindenem, életem és minden időm öröme!
Mért nevetek, sírok? ha barátom kérdi akárki,
azt felelem mindig: "Cynthia... ő az oka!"
Hagyd el hát Baiaet mielőbb, hagyd, kérlek, a romlást,
sok szerelemnek adott már temetőt az a part!
Pusztulj el, Baiae, becsület csapdája, kerítő!
Pusztulj el, szerelem gyilkosa, ég tüze rád!

(Szabó Lőrinc)



Paul Éluard

Aranyos ajkaid


Aranyos ajkaid énbennem nem kacagnak,
csillagzó szavaid oly mélyértelmüek,
hogy éveim, halálom és ifjuságom éjén
minden zajból felém a te hangod remeg.

A selyem hajnalon, hol tenyészik a fagy,
és a veszendő kéj a tűnt álmot siratja,
a nap karjai közt ébredő test vacogva
gondol csak arra, hogy a szíve visszatér.

Zöld erdők emléke, köd, melyben elmerültem,
magamra zárva két szemem, tiéd vagyok,
rajtad csügg életem, s már nem tudom lerázni
a szörny semmittevést, amibe dönt szerelmed.

(Somlyó György)


Paul Éluard

És egy mosoly



Az éj sohase teljes
Higgyétek el ha mondom
Mindig marad
A bánat mélyén is egy nyitott ablak
Egy ablak mely világos
Mindig marad egy álom ami virraszt
Vágy betölteni csillapítni éhség
Egy jó egy tiszta szív
Egy kitárt kéz egy nyílt baráti kéz
És figyelmes szemek
S egy élet amit meg kell osztani.


(Somlyó György fordítása)




Rainer Maria Rilke - Idézetek, versek

Rainer Maria Rilke

osztrák költő
1875. december 4. — 1926. december 29.



"A szerelem lényege, hogy két magányos lélek köszönti, megérinti és megvédi egymást."

"Sohase feledd, hogy kívánj magadnak valamit. Ebbe sohase szabad belefáradni. Beteljesedés, azt hiszem, nem létezik, de vannak olyan vágyak, melyek hosszú ideig, egész életen át eltartanak, úgyhogy a beteljesülést az ember nem is tudná kivárni."

A PÁRDUC

Szeme a rácsok futásába veszve
úgy kimerűlt, hogy már semmit se lát.
Ugy érzi, mintha rács ezernyi lenne
s ezer rács mögött nem lenne világ.

Puha lépte acéllá tömörűl
s a legparányibb körbe fogva jár:
az erő tánca ez egy pont körűl,
melyben egy ájúlt, nagy akarat áll.

Csak néha fut fel a pupilla néma
függönye. Ekkor egy kép beszökik,
átvillan a feszült tagokon és a
szívbe ér - és ott megszünik.

Szabó Lőrinc fordítása


SPANYOL TÁNCOSNŐ

Akárcsak a most gyujtott kénesgyujtó
vonaglik és sziporkázik fehéren,
majd szétcikáz: - úgy kezdi lázra-bujtó
fényes táncát, közel nézők körében,
forrón, hamar, majd széles tánca ráng.

És azután már csupa-csupa láng.

Hajába kap egyszerre a falánk
fény és ruháját is a tűzbe dobja,
föllángol az égésnek csóvalobja
s belőle mint a kígyó megriadva,
csörögve szisszen két mezítlen karja.

S aztán: kevés is már a tűz neki,
markába fogja, szerteszét veti
uralkodón és nézi: ott a földön
toporzékol, dühöngve és üvöltőn
és nem akar elülni lenn a porba. -
De gőgösen a biztos győzelemtül
mosolygó arca a magasba lendül
és kis, kemény lábával eltiporja.

Kosztolányi Dezső fordítása



Idézetek, versek

"Az író könyvet ír, de a könyv még nem mű, a mű csak akkor mű, ha általa - saját kezdetének erőszakosságában - a lét jut szóhoz; ez az esemény csak akkor teljesedik be, amikor a mű bensőségessége lesz valakinek, aki írja, és valakinek, aki olvassa."


Maurice Blanchot



Kocsi-út az éjszakában


Milyen csonka ma a Hold,
Az éj milyen sivatag, néma,
Milyen szomorú vagyok én ma,
Milyen csonka ma a Hold.

Minden Egész eltörött,
Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban,
Minden Egész eltörött.

Fut velem egy rossz szekér,
Utána mintha jajszó szállna,
Félig mély csönd és félig lárma,
Fut velem egy rossz szekér.


Ady Endre
(1909)


Lelkek a pányván


Kipányvázták a lelkemet,
Mert ficánkolt csikói tűzben,
Mert hiába korbácsoltam,
Hiába űztem, hiába űztem.

Ha láttok a magyar Mezőn
Véres, tajtékos, pányvás ménet:
Vágjátok el kötelét,
Mert lélek az bús, magyar lélek.


Ady Endre



2010. szeptember 13., hétfő

Egy ideig nem lesznek saját verseim. Elment az ihlet:( De sebaj majd jönnek más költők, költőnők írásai:) Persze addig amíg nem tér vissza az ihlet:)

2010. szeptember 12., vasárnap

Újabb költeményeim!!! 12. rész

Álmodoztál róla hosszú éveken,
megszerezted magadnak másokkal szemben.
Birtokoltad, nem hagytad, hogy másé legyen.
Még a levegőt is elvetted tőle.
Azt akartad, hogy csak veled éljen,
veled foglalkozzon,
s közben szenvedni hagytad.
Nem láttad be, hogy más is van a világon,
nem csak az önző szereteted.
Amikor pedig nem figyeltél rá,
ő kirepült a kalitkából,
hogy messze legyen tőled s a kisded játékaidtól.

xxx

Ne félj kimondani, amit gondolsz.
Még akkor sem, ha bántó és sértő.

xxx

Ne félj megmutatni ki vagy,
de ne vidd túlzásba, mert magadat csapod be.

xxx

Néha nézz bele egy tükörbe,
és meglátod mit mutat.
Mert ha nem tetszel magadnak,
akkor csak egy álca vagy.

xxx

Ha azt mondod gyönyörű vagy,
de mások nem így látják,
az csak amiatt van, mert van, aki nálad is szebb,
csak ő nem mondja.

xxx

Ne hidd el, hogy aki másképp néz rád az utál vagy irigy,
mert te is hasonlóképp cselekedsz.

xxx

Amikor megpillantasz valakit,
aki számodra még ismeretlen,
soha ne ítéld el,
mert később ő lehet az egyik legjobb barátod.

xxx

Első látásra elítélni valakit sok mindent elmond rólad.

xxx

Nem lehet mindenki olyan, mint te.
Mindenki más személyiségű.
Mindenki olyan amilyen.
Megismerni és elfogadni kell a másikat,
még akkor is, ha nem mindig könnyű.

Újabb költeményeim!!! 11. rész


Újabb költeményeim!!! 10. rész

Szerettek téged, csak azért ami vagy.
Szerettek téged, mert ellenállhatatlan vagy.
Szerettek, de te viszont nem szerettél.
Szerettek akkor is, amikor elmentél.

Újabb költeményeim!!! 9. rész

Szerettél egy férfit, akiért minden nő odavolt.
Szerettél egy embert, aki melletted volt.
Szerettél valakit, akit sosem értél el.
Szeretted azt, ami nélküled nem lehet.

Újabb költeményeim!!! 8. rész

Elhagyott téged, te nem mentél utána.
Szíved alatt az ő gyermekét vártad.
S mikor karodban fogtad a csecsemőt,
nem tudtál rátekinteni.
Mert őt juttatta eszedbe mindvégig.

Újabb költeményeim!!! 7. rész

Azt mondtad meghalnál érte,
de csak szavakba öntötted.
Ő meghalt érted,
de te itt maradtál nélküle.

2010. szeptember 8., szerda

Újabb költeményeim!!! 6. rész

Hajthatatlan vágy űz, úgy éget.
Megsebezni mégis úgy félek.
Neved suttogom az éjszaka leple alatt.
Arcom könnyeim mossák, mert hiányzol nagyon.
Alig várom, hogy ölelő karjaidba bújjak.
Hogy lássam arcod s kedves mosolyod.
Addig magányomban a Holdat kémlelem.
Míg el nem jössz a reggel első fényében.

xxx

Kegyetlenség kimondani is de vége.
Nem érzek szerelmet irántad már egy ideje.
Nem érzek magányt, ha távol vagy.
Nem érzem azt, hogy te az enyém vagy.
Elmúlt minden, ami köztünk volt,
nincs miért tagadni.
A szakítással csak megkíméljük egymás életét.
Ezért sem érzek szomorúságot, hogy elmész.
Tudom, hogy mindkettőnknek így jobb lesz,
te is és én is külön utakon megyünk.
Ha egyszer mégis összetalálkoznánk,
a szépre s jóra gondoljunk csupán.

xxx

Véget ért egy nagy szerelem,
kevesebbel is beérted.
Nem tudtál egy nő mellett sem megmaradni,
mert véred hajt szüntelen.
Ostromlod a szíveket,
s csábítottál rendesen.
Amikor mégis meglelted kinek szíved adhatod,
mégis úgy döntöttél faképnél hagyod.
Úgy tűnt nem bánkódsz miatta,
de később rájöttél, hogy hibát vétettél.
Hiába akartad visszaszerezni,
az ő szíve már másért epekedik.

Újabb költeményeim!!! 5. rész

Válogatás nélkül falod a nőket.
Nem törődsz az érzéseikkel.
Elcsábítod őket, játszol velük,
s ha megunod elhagyod,
s ismét vadászni indulsz.
S ha egy nő is nemet mond,
te foggal körömmel belé kapaszkodsz.
Ha megszerzed nagy az örömöd,
de ha nem, akkor gyűlölködsz.

***

Buja szépség vagy nem vitás,
egyetlen férfi sem áll ellen.
Mint egy démon elcsábítod őket,
s az álmaikban is te szerepelsz.
Nem hagyod, hogy eltávolodjanak.
Nem hagyod, hogy elhagyjanak.
Minden női praktikát bevetsz,
hogy senki más ne érdekelje őket.
Ragyogsz, mint egy filmsztár.
Úgy jársz kelsz és élsz, mint egy díva.
S mindeközben férfiak szívét töröd össze,
mert egyszer téged sem kíméltek.

***

Gyönyörűnek akarsz mutatkozni,
gyönyörűnek látod magad.
Mégis magányos szíved,
mert senkit sem érdekelsz.
Csak magadat látod,
magadat élteted.
Senki nem érhet fel hozzád.
Senki sem lehet olyan, mint te.
Azt hiszed királynő vagy,
azt hiszed mindened megvan.
Pedig csak áltatod magad.
Hisz hamis vagy s minden,
amit teszel.
S hamis az is, amiben hiszel.

***

Fojtogató könnyek gyűlnek szemedben,
fojtogató érzés öleli át szíved.
Elhagyott az, akit oly nagyon szerettél,
elhagyott az, aki mindvégig benned élt.
Nem találod utad, hogy merre menj tovább,
nem leled magad, mert ő már máshol jár.

***

Egy szívdobbanással kezdődött minden,
mikor megtaláltad őt.
Megérezted, hogy ő a nagy ő.
Megszólítottad, s ő kedvesen feléd fordult.
A következő napra már randira hívott.
Nem kellett sok, hogy szíved neki add.
Ő pedig örökre elzárta azt.

***

A szerelem, amit éreztél gyűlöletté vált.
Nem akartad elveszíteni, kit nagyon szerettél,
de a féltékenység elválasztott titeket.
Nem akartad elfogadni, hogy mást szeret,
s fájdalmat okoztál neki.
Hogy soha ne felejtse el ki voltál az életében.

***

Szerelembe estél az első fiúba,
minden nap csak őt csodáltad.
Szerelmes üzenetekkel bombáztad,
amíg meg nem unta.
Szakított veled és te nem értetted miért,
továbbra is zaklattad szegényt.
Ő már megtalálta élete párját,
te viszont róla álmodoztál tovább.

***

Görcsbe rándul gyomrod,
amikor meglátod.
Ajkát látva csókját kívánod.
Nem tudsz lemondani róla,
őt akarod magadnak.
Megmondani nem mered,
így messziről kémleled.
De ő nem vesz téged észre,
mert foglalt már egy ideje.
Tovább kémlelni nem akarod,
közelről szeretnéd őt nagyon.
De a barátnője egy szexi bomba,
te meg egy vén csoroszlya.
Eldöntötted teszel azért,
hogy később az övé légy.
Szépítkezel ezerrel,
tested formálod gépekkel.
Minden nap azon vagy,
hogy a kilók lemenjenek rólad.
S mikor elérted célod,
a fiúra bízod magad,
de ő nemmel válaszol,
s így megint hoppon maradsz.

2010. szeptember 4., szombat

Újabb költeményeim!!! 4. rész


X-FAKTOR


Mindenki nagy izgalommal várta,
sok jelentkezőből jutottak be páran.
Voltak, akik lebőgtek,
voltak, akik örültek,
de mindenkinek megvolt az esélye.
Produkcióban nem volt hiány,
sok jó volt, ami teli talált.
A zsűri nézte, bólogatott,
de volt, amikor rohamot kapott.
A nézők fütyültek, tapsoltak,
ujjongtak, fújjongtak s nevettek nagyokat.
Mindenkihez fűztek kommentet,
de néha az igazság keményre sikeredett.
Valaki tűrte, valaki csalódott,
valaki örvendezett, de voltak,
akik megelégedve az egészet,
tépték szájukat hevesen.
A műsort a Vad Angyalok kezdték,
bár hangjukkal nem mentek sokra,
de tánctudásuk lenyűgözte még a zsűrit is.
S ha már az angyalok eljöttek,
a Hallelúja sem maradhatott el.
A zsűrit a frász kerülgette,
de Nikolas hangja visszahozta őket az életbe.
Kedvencem Eva Urbin a Magyar Arany Málna-díj győztese,
ki Észak-Közép-Dél Olaszországban is fellépett,
de hallani még nem hallottam egyszer sem.
Énektudása kecsegtető, ájuldoztam tőle,
de nálam még a zsűri is jobban elmerült benne.
Ugyan a szöveg rövidre sikeredett,
mert a nézők nem segítettek,
de revütáncával ezt is kiegészítette.
Versem itt most megszakad,
de még majd folytatom,
csak megvárom a szombatot.

Újabb költeményeim!!! 3. rész



A tekintete rabul ejtő,
titokzatos csillogású.
Éles s tele tűzzel,
ha belenézek megremegek.
Arcvonásai finomak s lágyak,mint egy nemesi ifjú.
A hangja csodás, megnyugtató,
ha meghallom elalélok.
Nincs hozzá hasonló,
nem is akad párja.
Egy lebilincselő férfi,

ki ha még távol is van,
a dalaival mindig közel hoz magához.
Mert a dalaiban dúl az érzelem,
s lehetek szomorú vagy vidám,
mindig meglelem a nyugalmat.
S ez az érzés felülmúlhatatlan.

Újabb költeményeim!!! 2. rész

A szerencse forgandó, s nem mindenki kapja meg.
A szerencsét keresni nem lehet.
Jön az magától, megérzi az ember.
De kihasználni csak kevesen teszik meg.
Én sem mindig vagyok a szerencse lánya.
De ha megtalál nem halasztom el soha.

Újabb költeményeim!!! 1. rész

Álmokat szövök, álmokat dédelgetek,
s ki tudja mikor valósulnak meg.
Nem mondok le róluk,
mert hiszek bennük.
Türelmesen várok,
amíg eljön az idő.
Lehet, hogy illúzióba kergetem magam,
vagy már ott is élek.
De nem mondok le róluk egykönnyen.
Voltak idők, amikor megingott a hitem bennük,
de rájöttem s elfogadtam,
hogy nem mindig könnyű.
Harcolok az álmaimért,
harcolok a vágyaimért.
S ha teljesül mind,
akkor új álmokat szövök s dédelgetek,
amíg csak élek.

2010. szeptember 3., péntek

BABIBUBU TÖRTÉNETE - VÉGE

BABIBUBU TÖRTÉNETE - VÉGE
BABIBUBU HISTORY - THE END




BABIBUBU TÖRTÉNETE

BABIBUBU ÉS A KUKAC TALÁLKOZÁSA




BABIBUBU TÖRTÉNETE

BABIBUBU CSÓNAKTÖRÉSE




BABIBUBU TÖRTÉNETE

BABIBUBU AZ ÓCEÁNON
Babibubu on the ocean



BABIBUBU TÖRTÉNETE

BABIBUBU TÁVOZIK
BABIBUBU LEAVES



BABIBUBU TÖRTÉNETE

BABIBUBUBABA - HÁZ
BABIBUBUBABA - HOUSE
A TÖRTÉNET KEZDETE
The beginning of the story



BABIBUBU TÖRTÉNETE - SZEREPLŐK

(:BABIBUBU HISTORY:)




2010. szeptember 2., csütörtök

BABIBUBU TÖRTÉNETE - (:HAMAROSAN:)


Babibubu története

Költeményeim!!! 24. rész

Úgy érezném ajkad puhaságát ajkamon.
Úgy átölelnélek szótlan egy forró nyári napon.
Úgy szeretném, ha mindig velem lennél.
Úgy hiányoznál, ha elmennél.

***************************

Angyal szólt nekem: hazatértél.
Angyal üzent nekem: megérkeztél.
Vártalak oly hosszú időn át.
Vártam mikor jössz el hozzám.
S amikor megjelentél előttem,
szótlanul néztük egymást.
Tekintetünk beszélt helyettünk is,
hogy mennyire hiányoztál.
Aztán átöleltük egymást,
szorosan, gyengéden.
S közben ajkunk összeért,
lágyan, finoman érintve.
Nem kellettek szavak,
hogy köszöntsük egymást.
Nem kellettek szavak,
hogy megértsük egymást.
Mindketten egyet akartunk csupán,
ölelő karjaink közt megpihenni már.

Költeményeim!!! 23. rész

Költeményeim!!! 22. rész