Még kell idő

Még kell... még kell idő, hogy feldolgozd.

Még mindig... még mindig fáj, hogy nincs veled.

Még fáj... még fáj, hogy elment oly hirtelen.

Még kell... még kell idő, hogy a sebek begyógyuljanak.

Még mindig... még mindig hiányzik neked.

Még fáj... még fáj az elvesztése.

Még kell idő.

Idő kell, hogy elfogadd a valóságot.

Még mindig fáj.

Fájó emléke örökre benned él.

Még nem tetted túl magad, s ezt ő is tudja.

Ezért egy angyalt küldött le hozzád,

aki hamarosan belép az életedbe.

Egy angyal, aki ismét boldogságot hoz életedbe.

2015.12.30.

Elárultad a szerelmet...

Képes voltál elárulni a szerelmet,

amit oly nagy áldozatokkal szereztél meg.

Szerelmed kihűlt testét látva sem bántad meg tetted.

Egy angyalt veszítettél el,

hogy magad válhass az ördöggé.

Lelked mocskos,

szíved üres,

tekinteted feneketlen űr.

Nem az vagy,

aki voltál.

S nem is lehetsz az,

ha meg is tehetnéd.

2014. március 23.

vasárnap

Régi verseim 8.

Angyal vagy démon?

Hallom őket,

látom őket.

Tudom mit akarnak.

Sötétségben vagy fényességben.

Melyik az igaz oldal?

Mennyben vagy Pokolban.

Két út,

elválaszthatatlan.

Ezernyi ragyogás,

hófehér lepel,

a tiszta igazság,

vagy vörösen izzó,

szenvedéllyel teli,

örök sötétség.

Angyal vagy démon.

Két hatalmas erő,

állandó harc,

egymás ellen,

örök viadal.

Angyal vagy démon?

Egy test két lélek.

Egyazon oldal,

végső csapás.

Égből hulló vörös könnyek.

Egy igaz erő,

megváltó szabadság.

Tiszta és sötét.

Kegyetlen s irgalmas.

Végítélet.

Megváltó.

Hozd el magaddal.

Angyal

Angyal

Egy angyal jött le érted,

kinyújtotta feléd kezét.

Elfogadtad.

Vele mentél,

hogy te magad is angyal lehess.

Egy angyal, aki védelmez.

Egy angyal, aki szeret.

De hiába lettél angyal mások siratnak.

Hisz elvesztették azt,

aki a mindenüket jelentetted.

Egy kis életet,

mely ugyan rövid ideig élhetett,

de ugyanennyi boldogságot nyújtott.

Christin Dor

2011. szeptember 6.

Kedd

Költeményeim!!! 24. rész

Úgy érezném ajkad puhaságát ajkamon.
Úgy átölelnélek szótlan egy forró nyári napon.
Úgy szeretném, ha mindig velem lennél.
Úgy hiányoznál, ha elmennél.

***************************

Angyal szólt nekem: hazatértél.
Angyal üzent nekem: megérkeztél.
Vártalak oly hosszú időn át.
Vártam mikor jössz el hozzám.
S amikor megjelentél előttem,
szótlanul néztük egymást.
Tekintetünk beszélt helyettünk is,
hogy mennyire hiányoztál.
Aztán átöleltük egymást,
szorosan, gyengéden.
S közben ajkunk összeért,
lágyan, finoman érintve.
Nem kellettek szavak,
hogy köszöntsük egymást.
Nem kellettek szavak,
hogy megértsük egymást.
Mindketten egyet akartunk csupán,
ölelő karjaink közt megpihenni már.