2013. július 31., szerda

Örökké... Holtodiglan...


Örökké.
Holtodiglan.
Amíg a halál el nem választ.
A sors rendelte így.
A Nagy Könyvben meg van írva.
A véletlen hozott össze minket.
Mindenre van valami magyarázat.
Minden összefüggésben van.
De nem minden történik úgy,
ahogy azt mi akarjuk.
Mert mindig lesznek olyan akadályok,
melyeket képtelenség áttörni.
Egy láthatatlan fal,
amit akkor sem döntünk le,
amikor már sebeinket nyaljuk.
Egy erő,
ami képes meggátolni az előrejutást,
hiába küzdünk ellene.
Mert csak küzdünk s küzdünk.
Van,
hogy az út előttünk kinyílik.
De van,
hogy soha nem mutatja meg magát.
S van,
amikor résnyire bepillantást enged,
de utána elvágja előttünk a képet.
Mert ilyen az élet.


2013. július 22.
hétfő

Rövid versek 11.


Kíváncsiság hajt vagy igaz szerelem?
Vajon mit gondolsz rólam?
Kitárjam neked szívem vagy hagyjam bezárva?
Rejtsem el vagy fedjem fel érzéseimet?
Vajon mit mondanál?


2013. július 12.
péntek

Rövid versek 10.


Bár anélkül észrevennél,
hogy én lépnék elsőnek.
Bár most jönne el az a nap,
amikor megvalósul egy álom.


2013. július 12.
péntek

Rövid versek 9.


Bizonyára csak a magány az,
ami nem hagyja nyugodni az érzéseimet irántad.
Valami egyszerre késztet,
hogy odaálljak eléd s bevalljam neked,
s hogy titkoljam előled.


2013. július 12.
péntek

2013. július 18., csütörtök

Rövid versek 8.


Amikor kettesben vagyunk olyan,
mintha valami összekötne minket.


2013. július 12.
péntek

Rövid versek 7.


Félek elmondani mit érzek,
mert lehet,
hogy csak ámítom magam,
s olyat érzek,
ami nem is igaz.


2013. július 12.
péntek

Rövid versek 6.


Ártalmatlan érzés mindaddig,
amíg a felszínre nem ér.


2013. július 12.
péntek

Rövid versek 5.


Menekülnék előled,
de nincs hova,
hisz akkor is megtalálsz,
mikor távol vagy.


2013. július 12.
péntek

Rövid versek 4.


Talán puszta vágyódás mit feléd érzek,
de oly kiszámíthatatlan,
hogy talán igaz is lehet.


2013. július 12.
péntek

Rövid versek 3.


Valamiképp a szívembe loptad magad,
s nem ereszt,
pedig harcolok ellened.


2013. július 12.
péntek

Rövid versek 2.


Ha őszinte lennék hozzád,
elveszítenélek még mielőtt rád találnék.


2013. július 12.
péntek

2013. július 14., vasárnap

Rövid versek 1.


Reménytelennek tűnő szívem sóhaja száll magasan,
kéklő csillagköd felé,
ahol arcképed rajzolódik ki.


2013. július 12.
péntek

2013. július 11., csütörtök

Örökre a tiéd vagyok s te az enyém

Örökre a tiéd vagyok s te az enyém

Hangosan morajlik,
zúg a tenger.
Hangosan ver az én szívem is.
Mióta elmentél,
csak arra várok,
hogy újra megérinthesselek,
magam mellett tudjalak, kedvesem.
Örökké várni... ezt ígértem s fogadtam.
Az idő nem számít,
ahhoz túlságosan szeretlek,
még így távolról is.
Remélem minden egyes nap érzed,
hogy várlak ideát,
s ugyanúgy fogsz szeretni,
ahogy annak idején,
mikor elmentél.
A sziklák mögül felbukkan a hajóorr,
majd a szél duzzasztani kezdi a vitorlákat.
Látlak már kedvesem!
Látlak!
A mosolyod csalhatatlan.
A szemed ragyogása még a Napnál is fényesebb.
Sosem kértem többet,
de te mindig adtál,
ahogy most is,
tudom még mindig enyém szerelmed.
Lassan közeledsz,
nem hátrálsz.
Én nem mozdulok,
úgy várok rád.
Izgatott a pillanat.
Szívet tépő várakozás.
Csodás hazatérés.
S ha az idő mindkettőnk felett elrepült,
az ölelés,
a csók,
a simogatás mind-mind változatlan marad.
Örökre a tiéd vagyok s te az enyém.


2013. június 4.
kedd

Hol lennék most nélküled?

Hol lennék most nélküled?

Hol lennék most nélküled?
Talán a feneketlen mélységben.
Mit tennék nélküled?
Ha nem vagy, én sem létezem.
Csillagom fényét te hoztad vissza,
amikor más kiontotta volna.
Szívembe zártalak,
mely melegséget hozott.
Lelkem megnyugodott,
újra él s virul.
Mi lenne nélkülem,
ha te nem lennél velem?
Sosem leltem volna békére,
még most is keseregnék.
Elhoztad nekem a reménysugárt,
a boldogságot és a kellő erőt,
hogy talpra álljak s újra önmagam legyek.
Mindent köszönök neked!


2013. június 4.
kedd