A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magány. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. augusztus 21., hétfő

Sírni tudnék

Sírni tudnék, de nem tudok.
Könnyeim elapadtak rég.
Már nincs bennem félelem, düh, keserűség.
Csak a mély és őszinte magány.
Sírni tudnék, létem nincstelen.
Könnyeim felszáradtak rég.
Már nincs bennem semmi érzelem.
Egyedül vagyok.
Sírni tudnék, de már nincs miért.
Hisz minden elmúlt körülöttem.
Az utam a végéhez közeleg.
Csak fény helyett sötétség borít be.

2017.08.21., hétfő

2013. július 31., szerda

Rövid versek 9.


Bizonyára csak a magány az,
ami nem hagyja nyugodni az érzéseimet irántad.
Valami egyszerre késztet,
hogy odaálljak eléd s bevalljam neked,
s hogy titkoljam előled.


2013. július 12.
péntek

2012. december 28., péntek

Kiragadott emlékek 76. rész


Járom az utam egymagam,
társaság s barátok nélkül.
Mintha mindig is egyedül lettem volna,
pedig a háttérben mindig is jelen voltak.
Mégsem akarom,
hogy ott legyenek.
Nem érdemlem meg.
Annál is jobban a magányt,
amivel a sors kínált meg.
Legyőzni?
Talán félelmetes lenne.
Az út során majd kiderül mit tartogat még nekem az élet.
Addig is megyek tovább előre.


2012. november 2.
péntek

2012. március 19., hétfő

Válogatott Verseim 10. rész


Egykor a kezem fogtad.
Egykor simogató szemed tekintett le rám.
Egykor szívedre tettem kezem s éreztem a belőle áradó erőt.
Egykor minden olyan szép volt.
Most pedig a múlt árnyékolja be létem.
Mert már nem vagy velem.
Szívem még most is szeret.
Lelkem sajog érted.
Hiányzik mindaz,
ami mi voltunk.
Hiányoznak azok a pillanatok,
amiket együtt éltünk át.
Számtalan nappal s éj.
Megannyi közös beszélgetések.
Megvalósítandó álmok.
Egykor mindketten egyek voltunk.
Most egymagam vagyok.
De itt hagytál valakit,
aki egy rész belőled,
aki életünk reményteljes boldogsága.
Aki a mienk s akit senki sem vehet el.
Aki rád emlékeztet valahányszor rátekintek.
Aki nem hagy el magányomban.
Akiért mindent megteszek.
Akiben közös emlékeink élnek.

2011. június 3., péntek

Ezernyi szív, ezernyi szerelem 4. rész

Ezernyi szív, ezernyi szerelem


Hercegek, grófok, bárók...
 csak egy szívem van mit adhatok.
Ha nincs köztetek e szívnek párja még nagyon sokáig magányos marad.
De a magány oly kegyetlen.
Mit ér akkor a szív, ha nem szerethet?
Hercegek, grófok, bárók...
mind e szívet akarjátok.
De én annak adom ajándékba, aki a szerelmet elhozza magával.

***

Szirmok a szélben üzeni néked,
hogy valaki titokban szeret téged.
Szívében e titkot nem tárja fel,
míg úgy nem érzi eljött az ideje.
Szirmok a szélben üzeni néked,
vágyaiban, álmaiban most is ott lebegsz.
Nincs más e Földön ki szívét elnyerheti,
te vagy a mindene az is leszel mindig.
Szirmok a szélben üzeni néked,
elkötelezi magát veled mostantól örökre.
Szirmokból fon néked gyűrűt e jeles napra,
csak annyit kér légy az élete asszonya.

***

Vándormadár a csőrében fehér rózsát visz.
Neked küldi szép szerelmed, hogy gondolj rá mindig.
Őrizd meg addig, amíg haza nem térsz hozzá.
Őrizd meg azt a szerelmet, mit ajándékba kaptál.
Nem sok idő van már, a háborúnak lassan vége.
Újra láthatod kedvesed, ölelő karjaidba veheted.

Vándormadár a csőrében fekete rózsát visz.
Neked küldi szép szerelmed, hogy elbúcsúzzon tőled.
Őrizd meg emlékét a háborús hősnek.
Őrizd meg azt a szerelmet, mit egymásnak teremtettetek.
Szerelmetek gyümölcsét neveld fel tisztességesen.
S ő büszkén viszi tovább apja becses nevét az életben.

***

Bús szívedet megérinti a szerelem hajnala.
Szemed csillog, ajkad mosolyog, mert boldog vagy.
Nem kívánhattál volna ennél szebb ajándékot.
Örök becsben tartod e boldogságot.
Nem gondolsz a múltra s a jövőre,
csak a pillanatnak élsz,
ami talán elkísér egész életedben.

***

Csókod íze mámorítóan hat a tudatomra.
Ennél varázslatosabb élményt nem is adhattál volna.
Szinte még bizsereg az ajkam édes ajkadtól.
De amint kinyitottam szemem rájöttem,
hogy csak álom volt.

2011. március 3., csütörtök

Sóhajok és Kívánságok 3. rész

Sóhajok és Kívánságok
Zöldülnek a fák s bokrok.
Jön a nyár.
Eljött értünk a szerelem is.
Egymásra találtunk.
Mintha mindig is együtt lettünk volna,
csak nem emlékszünk rá.
Boldogan simulunk egymáshoz,
a magány végre elszállt.



Jó reggelt tavasz!
Jó reggelt szerelem!
Újra eljöttél közénk,
piros szívekkel kezedben.
Ámor nyila talán most is eléri céljait.
Sok szerelmes várja nyilait.
Jó reggelt tavasz!
Jó reggelt szerelem!
A magányos szívek ideje lejárt.
Nincs kérkedés,
van bőven választék.
Az igazi mindig megtalálja a szerelem ajtaját.



Egyszer volt, hol nem volt.
Volt egy aprócska magányos szívecske.
Úttalan utakat bejárta,
de sehol nem lelt a párjára.
S amikor úgy érezte eljött a vég,
egy tündér szállt le hozzá.
Az aprócska magányos szívecske elpanaszolta bánatát.
A tündér meghallgatta,
majd kezét a szívére helyezte.
Elmormolt egy varázsigét,
mire a tündérből egy apró szívecske lett.
Az apró magányos szívecske megörült ennek,
hisz akit mindig is keresett végül meglelte.
Így aztán a két aprócska szívecske egymáséi lettek,
s azóta is szerelemtől duzzadva dobbannak egyszerre.




Mindig vártál valakire,
aki olyan,
mint egy herceg.
Aki minden kívánságod teljesíti.
Aki mindig figyelmedet keresi.
Aki úgy szeret,
ahogy vagy.
S nem vár mást tőled csak igaz hű szerelmet.


2011. február 11., péntek

Szerelmetes versek 6. rész

Bánod, hogy szerettél?
Bánod, hogy éreztél?
Bánod, hogy megismerted?
Bánod, hogy megtörténtek dolgok?
Ha igen, akkor miért voltál vele?

~~*~~

Rabja voltam valakinek,
akit nagyon szerettem.
Rabja voltam a saját szívemnek.
Nem tudtam ellenállni.
El tudtam fogadni.
Mégsem tudtam megtartani bármennyire szerettem.
Rabja voltam az álomnak,
hogy mi ketten örökre együtt leszünk.
Hittem abban,
hogy semmi sem választhat el.
Rabja maradtam még akkor is,
hogy felébredtem.

~~*~~

Az első reggel nehéz volt nélküled.
Ide-oda forgolódtam nem tudtam még aludni sem.
Kerestem a válaszokat.
Kerestem a hibákat.
Ugyan válasz nélkül maradtam,
de hibát már nem keresek egyikünkben sem.
El kellett fogadnom,
hogy valami mégsem működhet.

~~*~~

Azt akarom, hogy ölelj szorosan.
A csillagok alatt keringőt járni.
Csókkal forrva össze örökké egymáséi lehessünk.
Azt akarom, hogy rám gondolj akkor,
ha nem vagyok veled.
Azt akarom, hogy szerelemből szeress.
Ég és Föld soha ne válasszon el.
Bármi történjék maradjunk meg egymásnak mindörökké.

~~*~~

Álmokat szőttél s sikeresen megélted.
Csodáltak s hittek benned.
Mégis a mosolygós arc szomorú lelket takar,
amit csak akkor engedtél ki,
mikor nem látott senki.
Elhitetted mindenkivel,
hogy boldog vagy.
Elhitetted magaddal is,
hogy ennél több nem kell neked.
Aztán valami mégis megtört benned,
s ennek véget akartál vetni.
De a kezed valaki megfogta s azt mondta:
maradj velem!

~~*~~

Szorosan fogtad a kezét,
azt hitted ezzel megvédheted mindentől.
Nem gondoltál bele,
hogy bezárva sokáig mégsem élhet.
S mire feleszméltél a kalitka ajtaja már nyitva állt előtte.
Maradásra nem tudtad bírni,
szabadságvágya mindennél többet ért.
Így ismerhette meg a világot s a körülötte lévőket.
Ő tudta igazán melyik ösvényen haladjon tovább.

~~*~~

Féltetted őt a világ zajától s inkább elzártad őt,
hogy ne essen bántódása.
Csupán annyi volt a kérése:
egyszer lássa a világot.
Megtagadtad tőle s ő azóta szökevényként éli életét.

~~*~~

Boldog gyermekkora hirtelen semmivé foszlott.
Idegen légkör vette őt körül.
Rosszindulatnak vélte a kapott szeretetet.
S inkább elmenekült, hogy egyedül éljen.
De bármerre is járt egyre magányosabbá vált.
Míg végül hazatalált.