Kiragadott emlékek 16. rész

Szeptember első reggele

Szeptember első reggele 

Reggel van.

A Nap halványan érinti a fákat.

A szél se mozdul.

Csendesen megpihen.

Minden csendes.

Szeptember van.

Az első nap.

Olyan, mint a többi.

Nincs különlegessége.

Mégis azt hirdeti,

hogy hamarosan ősz lesz.

Pedig még zöldben ragyognak a fák is.

Az ég tiszta.

A madarak vígan repkednek.

Felébredt a város is.

Nincs didergés.

A nyár még jelen van.

Még nem akar elköszönni.

Christin Dor

Szombathely,

2011. szeptember 1.

Csütörtök

Sóhajok és Kívánságok 3. rész

Sóhajok és Kívánságok

Zöldülnek a fák s bokrok.

Jön a nyár.

Eljött értünk a szerelem is.

Egymásra találtunk.

Mintha mindig is együtt lettünk volna,

csak nem emlékszünk rá.

Boldogan simulunk egymáshoz,

a magány végre elszállt.

Jó reggelt tavasz!

Jó reggelt szerelem!

Újra eljöttél közénk,

piros szívekkel kezedben.

Ámor nyila talán most is eléri céljait.

Sok szerelmes várja nyilait.

Jó reggelt tavasz!

Jó reggelt szerelem!

A magányos szívek ideje lejárt.

Nincs kérkedés,

van bőven választék.

Az igazi mindig megtalálja a szerelem ajtaját.

Egyszer volt, hol nem volt.

Volt egy aprócska magányos szívecske.

Úttalan utakat bejárta,

de sehol nem lelt a párjára.

S amikor úgy érezte eljött a vég,

egy tündér szállt le hozzá.

Az aprócska magányos szívecske elpanaszolta bánatát.

A tündér meghallgatta,

majd kezét a szívére helyezte.

Elmormolt egy varázsigét,

mire a tündérből egy apró szívecske lett.

Az apró magányos szívecske megörült ennek,

hisz akit mindig is keresett végül meglelte.

Így aztán a két aprócska szívecske egymáséi lettek,

s azóta is szerelemtől duzzadva dobbannak egyszerre.

Mindig vártál valakire,

aki olyan,

mint egy herceg.

Aki minden kívánságod teljesíti.

Aki mindig figyelmedet keresi.

Aki úgy szeret,

ahogy vagy.

S nem vár mást tőled csak igaz hű szerelmet.

PANCSOLÓ KISLÁNY

Kovács Eszti

Ha végre itt a nyár, és meleg az idő,
Az ember strandra jár, mert azért van itt ő,
Míg anyu öltözik, az apu ideges,
Mert olyan lassan készül el, hogy addigra este lesz.

Jaj úgy élvezem én a strandot,
Ottan annyi a szép és jó,
Oly sok vicceset látok, hallok,
És még Bambi is kapható !

A strandon az is jó, hogy van még sok gyerek,
És van homokozó, és labdázni lehet.
Csak azt nem értem én, sok néni miért sikít - jujj !
Ha véletlen egy labda épp egy bácsira ráesik ?

Az apukára is én azért ügyelek,
Mert mindig odavisz a lelkiismeret,
Ha fekszik a napon, és izzad már szegény,
Kis vödröm vízzel megtöltöm, és rálocsolom mind én.

De este szomorú a hazafelé út,
Mert otthon az anyu a fürdőkádba dug.
Már volt vele ezért már nagyon sok vitám,
Mert ki hallott még ilyen dolgot, fürdeni strand után.

Otthon nem szeretem a strandot,
Abban semmi sem szép, sem jó.
Gyorsan mosdani, mást sem hallok,
És még Bambi sem kapható.