Ki vagy te, mondd?

Ki vagy te, mondd?

A semmiből jöttél el hozzám.

Árnyékként követtél mindenhová.

Éreztetted velem, hogy mellettem vagy.

De sosem mutattad magad.

Láttam dolgokat, melyeket te mutattál meg nekem.

Ismeretlen helyek s emberek.

Ismeretlen tárgyak.

Ismeretlen ismeretlenek.

Ki vagy te, mondd?

Ki a semmiből emelkedett fel.

Ki az árnyékban mozog hangtalanul.

Ki megmutat dolgokat a világban.

Ki sosem hagy magamra.

Ki vagy te, mondd?

Ki hangtalanul beszél hozzám.

Ki megérint, de érintése érintetlen.

Kinek arca árny csupán, ám szemével követ.

Kinek jelenléte másokat megrémiszt, elüldöz, engem viszont magához vonz.

Ki vagy te, mondd?

2018.01.27., szombat

Kiragadott emlékek 83. rész

Láthatatlan szeretnél lenni,

aki csak úgy járkál az emberek között,

de ők mindinkább felfigyelnek rád,

nem veszítik el nyomod.

Mégis hagynak úgy élni,

ahogy te akarsz.

2012. november 2.

péntek

Kiragadott emlékek 16. rész

Időtlen Idő

Időtlen Idő

Múlnak a napok.

Telnek a hetek.

Peregnek a percek.

Az idő sosem áll meg.

Még egy pillanatra sem.

Bármennyire is szeretnéd az idő megállíthatatlan.

Mikor kezdődött el?

S mikor lesz vége?

Senki nem tudja.

Az egyetlen dolog, ami rejtély marad.

S ha egyszer feltalálják az időgépet?

Vajon az idő megengedné, hogy repüljünk benne?

Visszatérni a múltba, hogy helyre hozzunk dolgokat.

Elmenni a jövőbe, hogy felkészüljünk arra, ami vár minket.

Mindennek eljön az ideje.

Bárhová is megyünk az idő elkísér.

S mindig tart meglepetést.

Mert az idő végtelen, s benne élünk mi emberek.



Christin Dor

Szombathely,
2011. szeptember 1.
Csütörtök