Azt hittem, könnyű lesz

 Azt hittem, könnyű lesz.

Úgy érzem, nélküled nem élek.

Mindig csak rád várni, hibáztatni nem tudlak.

Bárhová is megyek, körülötted forognak gondolataim.

Ereimet nem vágtam, pedig már nem lüktet benne vér.

Minden mi volt, eltörölt emlék.

Azt hittem, könnyű lesz.

Tévedtem, beismerem.

Rád várni nemcsak fárasztó, kegyetlen is tud lenni.

Bárhová is megyek, árnyékként követsz.

Véremet nem adtam érted, csak a szívem tört szanaszéjjel.

Minden mi volt, meg nem történt.

Azt hittem, könnyű lesz.

Azt hittem, nélküled jobb lesz.

Azt hittem, s mindent elhittem.

Hittem, hogy te vagy az egyetlen.

2023.05.18., csütörtök 19:12

Christin Dor

Bárhová is megyek

 Bárhová is megyek, követsz engem.

Árnyékként, lépésenként, érzésként.

Hallom a szuszogásod.

Érzem hideg érintésed.

Nem félek tőled.

Nem árthatsz nekem.

Magammal rántottalak.

Feláldoztad magad, hogy megmeneküljek.

Figyelmetlen voltál, s most a rabom lettél.

Lelked mindig velem lesz, ahogy szeretted volna.

2020. november 09., hétfő 17:31

Ki vagy te, mondd?

Ki vagy te, mondd?

A semmiből jöttél el hozzám.

Árnyékként követtél mindenhová.

Éreztetted velem, hogy mellettem vagy.

De sosem mutattad magad.

Láttam dolgokat, melyeket te mutattál meg nekem.

Ismeretlen helyek s emberek.

Ismeretlen tárgyak.

Ismeretlen ismeretlenek.

Ki vagy te, mondd?

Ki a semmiből emelkedett fel.

Ki az árnyékban mozog hangtalanul.

Ki megmutat dolgokat a világban.

Ki sosem hagy magamra.

Ki vagy te, mondd?

Ki hangtalanul beszél hozzám.

Ki megérint, de érintése érintetlen.

Kinek arca árny csupán, ám szemével követ.

Kinek jelenléte másokat megrémiszt, elüldöz, engem viszont magához vonz.

Ki vagy te, mondd?

2018.01.27., szombat