Mindenkinek Boldog Új Évet Kívánok!!!
2016. december 31., szombat
2016. december 25., vasárnap
A szerelem elvette az eszed
Nem akartál engedni a csábításnak.
Mégis megtörték az ellenállásod.
Próbáltál józanul gondolkodni,
de a szerelem elvette az eszed.
Amint csak egy sóhaj elhagyta ajkad,
rögvest melletted termett.
S ha még zavart is,
örültél,
hogy van valaki melletted.
2016.11.28., hétfő
Pokol s Menny
Egyedül voltál,
mégsem érezted magad magányosnak.
Meg voltak a napjaid tervezve.
Mindig azt tetted,
amit helyénvalónak tartottál.
De amikor megismertél valakit,
aki megdobbantotta szíved,
az életed kizökkent a ritmusából.
S ez a valaki sosem engedte el a kezed,
megmutatta a Poklot s a Mennyet.
2016.11.28., hétfő
Létezik
Szíved tört ketté, amikor megláttad őket.
Mégis miért?
Miért nem vetted észre korábban?
A szíved becsapott, amikor őt választottad.
Azt hitted, megtaláltad az igazit,
az egyetlent,
a herceged.
A szíved tévedett.
Újra s újra.
Mindig olyannak adtad a szíved,
aki nem tartott többre.
S mégis... valaki letörölte könnyeid,
felépítette szíved darabjait,
s nem gondoltad volna,
hogy létezik.
Sosem figyeltél rá,
pedig ő ott volt a közeledben.
Sosem bántott meg.
Mindig mosolyt csalt az arcodra.
S amikor szükséged volt rá,
ő mindig megvigasztalt.
S amikor már elege volt,
hogy szenvedni lát,
közbelépett,
s odaadta a szívét neked.
2016.11.28., hétfő
Hová tűnt az élet?
Nem találod helyed a világban.
Nem tudod, merre menj.
Csak bolyongsz.
Jársz egy utat,
amit nem is igazán ismersz.
Lenni akarsz valaki,
aki nem csak úgy él a szürkeségben.
Próbálsz kitörni,
de valahányszor repülni akarsz,
valami letaszít,
elsöpör,
visszaránt.
S csak bolyongsz tovább.
Hol az út vége?
Hol kezdődik egy másik?
Hová tűnt az élet?
2016.11.28., hétfő
2016. december 21., szerda
Szerelem nélkül éld életed
Szerelem nélkül akarod leélni életed,
hogy ne sérüljön szíved.
Szerelmet akarnál,
s közben valami eltántorít az érzéstől.
Szeretnéd, ha valaki átölelne.
Szeretnéd, ha valaki beléd szeretne.
De csak álmodozol.
Ábrándozol.
Hisz magát az érzést sem ismered.
Nem tudod milyen,
mikor valaki viszontszeret.
Nem tudod milyen,
mikor valaki átölel.
Nem tudod milyen,
mikor csak te létezel iránta.
Nem tudod milyen,
mikor valaki meg akar védeni.
S már úgy érzed,
sosem jön el a nap,
amikor valaki megdobogtatja szíved.
S már úgy érzed,
neked ez a sorsod,
hogy egyedül,
szerelem nélkül éld életed.
2016.11.28., hétfő
Vársz valakire
Elfeledett érzések marják lelked.
Kimondatlan szavak tépik szíved.
Próbálsz ridegnek tűnni,
hogy elijessz másokat magadtól.
Úgy teszel,
mint akit nem érdekel semmi.
Pedig amire igazán vágysz,
magától nem jön el.
Úgy érzed,
ez a te sorsod.
Szeretnéd elrejteni mindazt,
ami benned él.
Közben meg vársz valakire,
aki felszabadít.
2016.11.28., hétfő
És még mindig vársz rá
Mindig vágytál az ölelésére.
Mindig szeretted volna,
ha több lennél számára egyszerű barátnál.
Mindig megviselt,
ha bántódás éri.
Mindig őt látod,
pedig már távol él tőled.
Sosem feledted.
De sosem volt bátorságod bevallani neki az igazat.
A reménytelenség elrejtette érzéseid.
És még mindig vársz rá,
hogy visszatérjen.
2016.11.28., hétfő
Beláttad
Beláttad, hogy nem győzhetsz az érzéseid felett.
Ő mindig ott lesz a szívedben.
Beláttad, hogy gyűlölet helyett csak szerelmet érzel iránta.
Ő mindig emlékeztetni fog téged.
Beláttad, hogy nincs esélyed elmenekülni tőle.
Ő mindig megtalál téged.
S még azt is elviseli, ha többé nem szeretnéd.
Ő akkor is kitart melletted.
2016.11.28., hétfő
2016. december 17., szombat
Az ajtó nyitva maradt
Mindent feladtál érte.
Boldogságot, szeretetet, megbecsülést.
Mindent eldobtál érte.
Férjed, gyermekeid, csodálatos életet.
Mindened megvolt.
Semmit nem kellett kérned.
Az élet, melyben éltél, nem kellett.
Úgy döntöttél, más utat választasz magadnak.
Az út, mely ismeretlen.
Ami tele van szabadsággal és vággyal.
Szenvedéllyel és birtoklással.
Ám egy nap arra ébredtél, hogy egyedül vagy.
Nincs otthonod, se családod.
Nincs reggeli csók és fekete kávé.
Nincs napsütés, csak bizonytalanság.
Nincs szeretetben teljes, gyermeki ölelés.
Úgy döntöttél, visszatérsz.
Hogy meglásd mit veszítettél.
Amikor megláttak téged, zavarba jöttek.
Sosem gondolták volna, hogy visszatérsz közéjük.
Ők bementek a házba, s egy pillanatra úgy érezted, nincs tovább.
Mivel eldobtad őket, ők sem akarnak téged.
Kinyitottad a szemed.
Az ajtó nyitva maradt.
A lépést neked kell megtenni.
Belépsz az ajtón, vagy végleg becsukod.
2016.11.26., szombat
Ott vártam rád
Ott vártam rád, ahol megbeszéltük.
A csillogó tó tükrén ezernyi csillag.
A fák lombjainak susogó hangja.
A bagoly huhogása törte meg a csendet.
Csak néhány perc.
És felbukkansz.
Csak fél óra.
És hamarosan megérkezel.
A szél szinte életre kelt.
A tó felszíne zavarossá vált.
Minden elcsendesült.
Majd lassú cseppekben esni kezdett az eső.
Üteme egyre jobban felgyorsult.
Ott vártam rád, ahol megbeszéltük.
Mint egy ázott veréb.
Szomorúan láttam be, hogy már nem jössz.
Lábaim remegve indultak el.
Az eső üteme egyre jobban gyorsult.
A földre érve szinte koppantak.
S egyre hangosabban.
Hirtelen a semmiből valami megragadta a karom.
Ijedten fordultam meg s meglepetten láttam, hogy te vagy.
Ruhád csurom vizes.
Kifulladásig rohantál, hogy itt legyél velem.
Szorosan átöleltél s én örültem, hogy tévedtem.
2016.11.26., szombat
2016. december 2., péntek
Elértél engem
Elérted szívem, hogy szeressen téged.
Elérted, hogy bevalljam neked.
Elérted határaim, s visszaút nincs.
Elértél engem, s birtokba vettél.
Elérted, hogy vágyam fellobbanjon.
Elérted, hogy szenvedjek, mikor nem vagy a közelemben.
Elérted lelkem, s én hinni kezdtem benned.
Elértél engem, s már nem tudom, mit tegyek nélküled.
Elérted, hogy szeresselek.
Elértem, hogy szeress.
Elérted, hogy kívánjalak.
Elértem, hogy kívánj.
Elérted, hogy szenvedjek.
Elértem, hogy szenvedj.
Elérted, hogy a tied legyek.
Elértem, hogy az enyém legyél.
2016.11.25., péntek
Mikor elhagytál
Mikor elhagytál,
erősnek mutattam magam.
Gyűlöltelek s szerettelek.
Mikor elhagytál,
a világ összedőlt körülöttem.
Hiányoztál s utáltalak.
Mikor elhagytál,
azt hittem, hamar elfelejtelek.
Átkoztalak s csendben reménykedtem.
Mikor elhagytál,
hibáztattam magam.
Mindig visszavártalak s magamban sírtam.
Mikor elhagytál,
rájöttem, nélküled más lesz.
Küzdöttem ellene s végül én nyertem.
Az évek elteltek.
Az érzés elmúlt.
A szív begyógyult.
S újra hiszek a szerelemben.
2016.11.25., péntek
Tudtam, hogy végem
A szívem kihagyott egy ritmust,
mikor megláttalak.
Ott álltál lazán,
a többiek itták a szavaid.
Felém néztél,
térdem remegett.
Tudtam, hogy végem,
de a szemed azúrkékségében elvesztem.
Ajkam megremegett,
sóhajom elhagyott.
Tudtam, hogy végem,
ahogy felém közeledtél.
Nem érdekelt a többi lány,
rájuk se hederítettél.
Szívem egyre szaporábban vert,
féltem, hogy valaki meghallja.
S az a valaki te voltál.
A karjaidba vontál.
Forró csókot adtál.
Az agyam kikapcsolt.
Ahogy rám néztél,
borzongás futott végig rajtam.
Tudtam, hogy végem,
mert beléd szerettem.
El se tudtam képzelni,
mégis igaz volt.
Ott voltál.
Engem akartál.
S akkor sem hagytál el,
amikor megkaptál.
A szívedben őrzöl.
A pillantásod elárulja,
mennyire szeretsz.
Az érintésed egyszerre forró s vigyázó.
Még most sem hiszem el.
Még most is velem vagy.
S ez annyira csodálatos.
Tudtam, hogy végem,
s ez örökké tart.
2016.11.25., péntek
2016.11.25., péntek
Várni foglak
Megláttalak azon az éjszakán.
Hollófekete hajad,
titokzatosan sötét tekinteted megbabonázott.
Mosolyod magával ragadott.
Idegen voltál számomra.
Még a neved sem tudtam meg.
De mintha mindig is ismertelek volna.
Mintha mindig velem lettél volna.
S ahogy beléptél az életembe,
úgy távoztál.
Még ígéretet sem hagytál.
Nem tudom mikor láthatlak újra.
De várni foglak.
2016.11.25., péntek
Az úton
Bárcsak megérinthetném arcod.
Bárcsak megfoghatnám kezed.
Bárcsak tied lehetne szívem.
Az úton, melyen haladok,
magányos vagyok.
Az úton, melyen haladok,
egyedül vagyok.
Az úton, melyen haladok,
csak téged látlak.
Te vagy az utam.
Te vagy a vágyam.
Te vagy az,
akit magam mellett szeretnék tudni.
Társ egy életre.
Lelkünk összefonódva élne tovább.
Kezem a kezedben.
Szívem a szívedben.
Arcom arcodhoz simulna.
S tovább haladnánk az úton,
melyet a sors kijelölt számunkra.
2016.11.25., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)