Ott vártam rád, ahol megbeszéltük.
A csillogó tó tükrén ezernyi csillag.
A fák lombjainak susogó hangja.
A bagoly huhogása törte meg a csendet.
Csak néhány perc.
És felbukkansz.
Csak fél óra.
És hamarosan megérkezel.
A szél szinte életre kelt.
A tó felszíne zavarossá vált.
Minden elcsendesült.
Majd lassú cseppekben esni kezdett az eső.
Üteme egyre jobban felgyorsult.
Ott vártam rád, ahol megbeszéltük.
Mint egy ázott veréb.
Szomorúan láttam be, hogy már nem jössz.
Lábaim remegve indultak el.
Az eső üteme egyre jobban gyorsult.
A földre érve szinte koppantak.
S egyre hangosabban.
Hirtelen a semmiből valami megragadta a karom.
Ijedten fordultam meg s meglepetten láttam, hogy te vagy.
Ruhád csurom vizes.
Kifulladásig rohantál, hogy itt legyél velem.
Szorosan átöleltél s én örültem, hogy tévedtem.
2016.11.26., szombat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése