A következő címkéjű bejegyzések mutatása: belépsz az ajtón. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: belépsz az ajtón. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. december 17., szombat

Az ajtó nyitva maradt

Mindent feladtál érte.
Boldogságot, szeretetet, megbecsülést.
Mindent eldobtál érte.
Férjed, gyermekeid, csodálatos életet.
Mindened megvolt.
Semmit nem kellett kérned.
Az élet, melyben éltél, nem kellett.
Úgy döntöttél, más utat választasz magadnak.
Az út, mely ismeretlen.
Ami tele van szabadsággal és vággyal.
Szenvedéllyel és birtoklással.
Ám egy nap arra ébredtél, hogy egyedül vagy.
Nincs otthonod, se családod.
Nincs reggeli csók és fekete kávé.
Nincs napsütés, csak bizonytalanság.
Nincs szeretetben teljes, gyermeki ölelés.
Úgy döntöttél, visszatérsz.
Hogy meglásd mit veszítettél.
Amikor megláttak téged, zavarba jöttek.
Sosem gondolták volna, hogy visszatérsz közéjük.
Ők bementek a házba, s egy pillanatra úgy érezted, nincs tovább.
Mivel eldobtad őket, ők sem akarnak téged.
Kinyitottad a szemed.
Az ajtó nyitva maradt.
A lépést neked kell megtenni.
Belépsz az ajtón, vagy végleg becsukod.

2016.11.26., szombat

2016. március 26., szombat

Várok rád

Várok a csodára,
mikor újból belépsz az ajtón,
s anélkül átölelnél,
hogy valamit is mondanál.
Várok rád türelmesen,
fényképek tucatjai hevernek az asztalon a közös emlékeinkkel.
Talán most,
talán holnap,
de az is lehet,
hogy hónapok múlva látjuk viszont egymást.
Várok rád türelmesen,
szerelmesen,
hűségesen.
Várok rád örökké,
míg le nem hunyom szemem.
Várok rád a túlvilágon,
s kezem nyújtom feléd,
mikor rád találok.

2015.12.28.