Élhetnénk boldogan

Élhetnénk boldogan, ahogy az meg van írva.

Élhetnénk szabadon, mint a madarak.

Élhetnénk egymás mellett, ahogy azt mindig is akartuk.

Élhetnénk igazán, szerelmesen, amire mindig is vágytunk.

Csak engedd, hogy megtörténjen.

2017.08.22., kedd

Megérintetted a lelkem

Megérintetted a lelkem.

Mélyen s gyötrelmesen.

Megérintetted a szívem.

Szerelmesen s szenvedélyesen.

Mégis félek, hogy egy nap elmúlik a varázs, s te már nem leszel mellettem.

Mégis reménykedem, hogy életünk végéig kitartunk egymás mellett.

2017.07.01., szombat

Várok rád

Várok a csodára,

mikor újból belépsz az ajtón,

s anélkül átölelnél,

hogy valamit is mondanál.

Várok rád türelmesen,

fényképek tucatjai hevernek az asztalon a közös emlékeinkkel.

Talán most,

talán holnap,

de az is lehet,

hogy hónapok múlva látjuk viszont egymást.

Várok rád türelmesen,

szerelmesen,

hűségesen.

Várok rád örökké,

míg le nem hunyom szemem.

Várok rád a túlvilágon,

s kezem nyújtom feléd,

mikor rád találok.

2015.12.28.

Egymásnak éltek

Ragyogtál, mint egy királynő.

Bearanyoztad bájaddal még a világot is.

Sokan a kegyeidért áhítoztak,

de csak egynek engedted,

hogy a közeledbe kerüljön.

Egynek engedted,

hogy táncával elkápráztasson,

szemeivel téged figyelhessen,

ölelésével védelmezhessen,

csókjával felszabadítson fogságodból,

hogy aztán aléltan,

szerelmesen a karjaiba leld meg békéd.

A tűz mégsem aludt ki.

A szerelmetek annál erősebb volt.

Így történt, hogy még mindig egymásnak éltek.

2014. március 23.

vasárnap

Érzem...

Érzem...

Mikor átölelsz két karoddal,

s hozzám bújsz szerelmesen,

érzem,

hogy szeretsz.

Mikor rám nézel azokkal a sötét,

titokzatos szemeiddel,

érzem,

hogy kívánsz.

Mikor forrón megcsókolsz,

érzem,

hogy egy életen keresztül egymáséi vagyunk.

2013. augusztus 2.

péntek

Kiragadott emlékek 77. rész

Érzem szíved ritmusát.

Azt mondja: SZE-RET-LEK.

Hallom, ahogy kimondja.

Suttogva.

Szerelmesen.

Megfoghatatlanul.

Érzem s hallom, ahogy azt mondja:

SZE-RET-LEK TÉ-GED!

2012. november 2.

péntek

Kiragadott emlékek 18. rész

Kiragadott emlékek 17. rész

Kiragadott emlékek 11. rész

Melody poems 16. rész

Gyönyörű szép este, csillagos égi éjjel.

Hold fénye árad, s szemedben íriszként ragyog.

Érzem ölelésed gyengédségét.

Erős karjaid védelmét.

Még érzem, ahogy megérintesz s szerelmesen megdobban szívem.

Még érzem, hogy vagy nekem és csak múló emlék, hogy nem vagy már velem.

Ölelj továbbra is, ahogy azelőtt mindig.

A Hold fényében, a csillagos ég alatt.

Ölelj továbbra is, hogy érezzem velem vagy.

Érzelmek hullámain

Érzelmek hullámain

Vágyak, melyek irányítanak.

Vágyak, melyek benned égnek.

Vágyak, amik vonzanak.

Vágyak, amik teljesülnek.

Kifogyhatatlan.

Lélegzetelállító.

Mindig változik.

Sosem szűnik meg.

Ott van, amikor kell.

Az életed része.

Álmok, melyek szövögetnek.

Álmok, melyek beteljesülnek.

Álmok, amiket meg lehet élni.

Álmok, amik benned élnek.

Mindig voltak s lesznek.

Sosem ér véget.

Állandóan jelen van.

Ha kell magával ragad.

Szívemből szeretlek szüntelen.

Szívem százszor ölel téged.

Szívemet csak te élteted.

Szívemben őrizlek mindvégig,

amíg élek.

Szeretlek szertelen, esztelen.

Szeretlek kedvesen, hevesen.

Szeretlek ezerrel, remegve.

Szeretlek szenvtelen, kegyetlen.

Szeretlek szeretve, szerelmesen.

Hívlak, ha kellesz.

Hívlak, ha vágyódom utánad.

Hívlak, ha akarlak.

Hívlak, ha kívánlak.

Hívlak mindig mindenkor.

Amíg meg nem unlak.

Gondolatok, melyekből versek fakadtak 4. rész

Holdfényes szivárvány

A holdfényes éjszakában ott álltál a mólón,

s bámultad a tenger sötét csillogását.

Őszi szél támadt fel csípve arcodat,

de te nem remegtél bele.

Halk léptek nesze zavart fel elmerült gondolataidból,

s amint hátrapillantottál ő ott állt előtted mosollyal az arcán.

Nem ment el. Nem hagyott el.

Itt van veled s egyre közelebb.

Ajka ajkadon, kezed kezében,

forrón, szeretőn, szerelmesen.

Ezután együtt néztétek a tengert,

s a benne tükröződő holdfényt,

mely szivárványt árasztott felétek.