Érzem...

Érzem...

Mikor átölelsz két karoddal,

s hozzám bújsz szerelmesen,

érzem,

hogy szeretsz.

Mikor rám nézel azokkal a sötét,

titokzatos szemeiddel,

érzem,

hogy kívánsz.

Mikor forrón megcsókolsz,

érzem,

hogy egy életen keresztül egymáséi vagyunk.

2013. augusztus 2.

péntek

Reggeli ébresztés

Reggeli ébresztés

Őszi hűvös reggel,

mikor még az ágyban ébredezel,

hozzád simul kedvesed,

forrón átölelve téged,

csókját arcodra nyomva,

köszönt téged.

2012. december 4.

kedd

Gondolatok, melyekből versek fakadtak 4. rész

Holdfényes szivárvány

A holdfényes éjszakában ott álltál a mólón,

s bámultad a tenger sötét csillogását.

Őszi szél támadt fel csípve arcodat,

de te nem remegtél bele.

Halk léptek nesze zavart fel elmerült gondolataidból,

s amint hátrapillantottál ő ott állt előtted mosollyal az arcán.

Nem ment el. Nem hagyott el.

Itt van veled s egyre közelebb.

Ajka ajkadon, kezed kezében,

forrón, szeretőn, szerelmesen.

Ezután együtt néztétek a tengert,

s a benne tükröződő holdfényt,

mely szivárványt árasztott felétek.