Valahol, valamikor...

Hiányzik az ölelésed,

csókjaidnak negédes érintése.

Hiányzik tekinteted tisztasága,

mellyel lelkem simogattad.

Hiányzik szavaidnak sugallata,

ahogy a fülembe súgod mindazt,

amit érzel.

Üresség tombol bennem mikor felkelek,

mikor nyugovóra térek.

Üresség van a szívemben,

már a parázs is kialudt,

nincs ki felébressze.

Valahol mélyen még várok rád,

valahol te is ugyanígy érzel.

Valahol,

valamikor talán egymásra találhatunk.

Addig álmaimban élsz tovább.

2014. április 26.

szombat

Verses képek 7.

Christin Dor

2013. szeptember 6.

péntek

Kiragadott emlékek 21. rész

Válogatott Verseim 31. rész

Vágyam csak rólad szól.

Szívem-lelkem téged óhajt.

Ölelésed s csókod minden mást elsöpör.

Szívem csak téged szeret.

Lelkem csak téged fogad el.

Fogadj el engem!

Légy a kedvesem!

Légy a szerelmem!

Legyünk egymásé örökre!

Melody poems 16. rész

Gyönyörű szép este, csillagos égi éjjel.

Hold fénye árad, s szemedben íriszként ragyog.

Érzem ölelésed gyengédségét.

Erős karjaid védelmét.

Még érzem, ahogy megérintesz s szerelmesen megdobban szívem.

Még érzem, hogy vagy nekem és csak múló emlék, hogy nem vagy már velem.

Ölelj továbbra is, ahogy azelőtt mindig.

A Hold fényében, a csillagos ég alatt.

Ölelj továbbra is, hogy érezzem velem vagy.