Emlékszel hogyan találkoztunk?
Mit mondtunk egymásnak?
Nevettünk saját s egymás zavarán.
A levegő pezsgett, szinte már forrt,
s mi a telihold fényében néztük egymást.
Ahogy peregtek a percek,
úgy lassan megismertük egymást.
Bármennyire is furcsa volt,
a két idegenből már ismerős arcokká váltunk.
Nem volt semmi, ami megzavart volna minket.
Hagytuk, hogy az éjszakában összesimuljon testünk.
S az a pillanat, amit együtt töltöttünk el,
még most is éget.
A szemedben még mindig ugyanaz a láng ég,
amikor rám nézel.
S ez boldogsággal tölt el.
***
Emlékszel az első csókunkra?
Habozva tettük meg a köztünk lévő távolságot.
Először puhatolózva érintettük meg egymás ajkait,
majd lassan, forrón csókoltuk a másikat.
Az volt az első csókom,
s beleremegtem a tudatba,
hogy ez nem álom.
Szorosan odabújtam hozzád s közben reménykedtem benne,
hogy örökké tart.
Egy csodás emlék mit őrzök a szívemben,
egy csodás érzés mit sosem feledek el.
Még akkor sem,
ha távol vagy tőlem,
s nem vagy velem.
