Elhagyott

 Elhagyott.

S a végtelenbe nyúltak az éjszakák.

Némán hullottak a könnyek.

Mart a bűntudat.

Gyűlölted őt.

Gyűlölted magad.

Magányba temetted szíved.

Minden rezdülésre összerezzentél.

Minduntalan távolodtál saját érzéseidtől.

Nem akartál maradni sem.

Elhagyott.

S te elhagytad önmagad.

Lelked visszavár.

Szíved letépné láncait.

Parányi láng ég benned.

Valahol legbelül még remélsz.

Valahol legbelül hiszel.

De félsz.

S a félelem elnyomja benned azt a kevés szeretetet,

ami még benned él.

Christin Dor

2023. augusztus 2., 21:17

Tudtam, hogy végem

A szívem kihagyott egy ritmust,

mikor megláttalak.

Ott álltál lazán,

a többiek itták a szavaid.

Felém néztél,

térdem remegett.

Tudtam, hogy végem,

de a szemed azúrkékségében elvesztem.

Ajkam megremegett,

sóhajom elhagyott.

Tudtam, hogy végem,

ahogy felém közeledtél.

Nem érdekelt a többi lány,

rájuk se hederítettél.

Szívem egyre szaporábban vert,

féltem, hogy valaki meghallja.

S az a valaki te voltál.

A karjaidba vontál.

Forró csókot adtál.

Az agyam kikapcsolt.

Ahogy rám néztél,

borzongás futott végig rajtam.

Tudtam, hogy végem,

mert beléd szerettem.

El se tudtam képzelni,

mégis igaz volt.

Ott voltál.

Engem akartál.

S akkor sem hagytál el,

amikor megkaptál.

A szívedben őrzöl.

A pillantásod elárulja,

mennyire szeretsz.

Az érintésed egyszerre forró s vigyázó.

Még most sem hiszem el.

Még most is velem vagy.

S ez annyira csodálatos.

Tudtam, hogy végem,

s ez örökké tart.

2016.11.25., péntek

Válogatott Verseim 33. rész

Minden, ami éltetett eltűnt.

Minden, ami számított elhagyott.

Minden, ami fontos volt nincs többé.

Minden elveszett.

Üressé vált létem.

Nem is létezem.

Legújabb ihletésű verseim!!! 3. rész