Kiragadott emlékek 76. rész

Járom az utam egymagam,

társaság s barátok nélkül.

Mintha mindig is egyedül lettem volna,

pedig a háttérben mindig is jelen voltak.

Mégsem akarom,

hogy ott legyenek.

Nem érdemlem meg.

Annál is jobban a magányt,

amivel a sors kínált meg.

Legyőzni?

Talán félelmetes lenne.

Az út során majd kiderül mit tartogat még nekem az élet.

Addig is megyek tovább előre.

2012. november 2.

péntek

Kiragadott emlékek 22. rész

Időtlen Idő

Időtlen Idő

Múlnak a napok.

Telnek a hetek.

Peregnek a percek.

Az idő sosem áll meg.

Még egy pillanatra sem.

Bármennyire is szeretnéd az idő megállíthatatlan.

Mikor kezdődött el?

S mikor lesz vége?

Senki nem tudja.

Az egyetlen dolog, ami rejtély marad.

S ha egyszer feltalálják az időgépet?

Vajon az idő megengedné, hogy repüljünk benne?

Visszatérni a múltba, hogy helyre hozzunk dolgokat.

Elmenni a jövőbe, hogy felkészüljünk arra, ami vár minket.

Mindennek eljön az ideje.

Bárhová is megyünk az idő elkísér.

S mindig tart meglepetést.

Mert az idő végtelen, s benne élünk mi emberek.



Christin Dor

Szombathely,
2011. szeptember 1.
Csütörtök