A következő címkéjű bejegyzések mutatása: életünk. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: életünk. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. augusztus 13., hétfő

Christin Dor - Legújabb verseim 2. rész

Tűz és víz, két lélek egymás mellett.
Te meg én, a másik kiegészítője.
Sosem feledjük.
Mindig kitartunk.
Szerelem az életünk éltetője.
Együtt örökké.
Egymás nélkül soha.

***

Fogadalmat tettünk, hogy örökké együtt leszünk.
Évek teltek el s azóta is együtt vagyunk.
Szomorúságunk, boldogságunk egymáséi.
Senki nem veheti már el.
Mi ketten vagyunk egymásnak az örök lét.

***

Szívem a tiedhez húz.
A te szíved az enyémhez húz.
Mindig megtaláljuk a másikat, bárhol is vagyunk.
Szívünk olyan, mint egy mágnes.
Vonzza egymást a másik felé.
Nem hagyja el egymást egyik fél sem.

***

Boldogságunk akkor lett teljes,
amikor egymáséi lettünk.
Szerelmünk lángja örök s sérthetetlen.
Nincs hozzá hasonló.

***

Együtt néztünk szembe a nehézségekkel.
Nem törtünk meg az élet rögös útján.
Kéz a kézben folytattuk életünk.
S most is egymás mellett állunk örök boldogságban.

2012. március 19., hétfő

Válogatott Verseim 10. rész


Egykor a kezem fogtad.
Egykor simogató szemed tekintett le rám.
Egykor szívedre tettem kezem s éreztem a belőle áradó erőt.
Egykor minden olyan szép volt.
Most pedig a múlt árnyékolja be létem.
Mert már nem vagy velem.
Szívem még most is szeret.
Lelkem sajog érted.
Hiányzik mindaz,
ami mi voltunk.
Hiányoznak azok a pillanatok,
amiket együtt éltünk át.
Számtalan nappal s éj.
Megannyi közös beszélgetések.
Megvalósítandó álmok.
Egykor mindketten egyek voltunk.
Most egymagam vagyok.
De itt hagytál valakit,
aki egy rész belőled,
aki életünk reményteljes boldogsága.
Aki a mienk s akit senki sem vehet el.
Aki rád emlékeztet valahányszor rátekintek.
Aki nem hagy el magányomban.
Akiért mindent megteszek.
Akiben közös emlékeink élnek.

2011. február 19., szombat

A szerelem lángjai 4. rész

Volt idő amikor kétségbeesetten szerettelek.
Szívem csak téged éltetett.
Egy rossz szó se hagyta el ajkam,
nem akartalak megbántani.
Téged akartalak, azt akartam,
hogy csak velem légy.
Nem érdekelt mit gondoltál,
ölelni s csókolni mindinkább.
Rólad álmodtam szüntelen,
még az életünket is elterveztem.
Egyik napról a másikra szálltál ki az életemből.
Szerelmem gyűlöletté vált irántad.
Kérdezném, hogy miért, de nem teszem.
Büszkeségből talán, de inkább elfelejtelek.