Tévúton járok s ahogy egyre inkább távolodom mindig megjelensz előttem.
Látlak téged pedig nem kellene.
Érezlek téged pedig nem vagy a közelemben.
Szólok hozzád s te felfigyelsz rá.
Mégis mindez csak egy álom, amely bennem él, a fejemben.
Tévúton járok s egyre haladok előre.
Téged kereslek mindenhol.
S oly jó, ha csak egy pillanatra is, de látni vélek téged.
Mégis keserű a tudat, hogy minden csak álom lehet.
***
Szomorú fűz alatt állsz s nézed a naplementét a tükörsima víz felszínén.
Nézed, ahogy beragyogja utolsó sugaraival az eget s a földet a Nap.
Lassan beköszönt az este.
Mégis ott várakozol s csak nézel szomorúan, mintha valami véget ért volna.
Véget is ért.
Egy gyönyörű szerelem.
Egy szerelem, mely csak az álmaidban volt örök.
Egy szerelem, mely végleg elmúlt.
***
Egyszer már elhagytál engem s szívem majd megszakadt érted.
Egyszer már hittem neked s te becsaptál engem.
Egyszer már mondtam neked mennyire szeretlek téged,
de te semmit sem feleltél s inkább elhagytál.
***
Még most fáj a szíved érte,
mert már nincs veled.
De meglásd hamarosan jönni fog az új szerelem,
s a szíved hamar begyógyul sebeiből.
Várj türelmesen,
amíg a szerelem rád lel.
Csak így juthatsz tovább a múlton,
hogy egy új jövő táruljon ki előtted.
