A szerelem lángjai 4. rész

Volt idő amikor kétségbeesetten szerettelek.

Szívem csak téged éltetett.

Egy rossz szó se hagyta el ajkam,

nem akartalak megbántani.

Téged akartalak, azt akartam,

hogy csak velem légy.

Nem érdekelt mit gondoltál,

ölelni s csókolni mindinkább.

Rólad álmodtam szüntelen,

még az életünket is elterveztem.

Egyik napról a másikra szálltál ki az életemből.

Szerelmem gyűlöletté vált irántad.

Kérdezném, hogy miért, de nem teszem.

Büszkeségből talán, de inkább elfelejtelek.

Gondolatok, melyekből versek fakadtak 2. rész

Hogy őszinte legyek,

nem akartalak megbántani,

mégis így történt.

De kár lenne bocsánatot kérnem,

mert ezen nem változtathatok.

S ahogy ismerlek nem hiszem,

hogy könnyen megbocsátanál nekem.

'♥´¯`*·.¸¸☆´¯`*·.¸¸♥

Az érzelmeid oly erősek iránta,

hogy magad sem tudod elhinni.

S ha elveszítenéd,

belehalnál a fájdalomba.

Ezért mindent megteszel,

hogy a kapcsolatotok hosszú életű legyen.

Belehalnál a fájdalomba,

ha nem így történne.

ღ°•.♥.•°ღ

Titkon érezted, hogy elveszíted.

Meglehet nem is gondoltál erre.

De szíved érzékeltette veled,

hogy valami nem stimmel.

Először úgy tettél,

mint aki nem vett észre semmit.

Csak később próbáltál ellene tenni.

De mire megtetted volna,

ő már elment, itt hagyott.

Te pedig zokogva próbáltad elfeledni őt.