Újabb költeményeim!!! 4. rész

X-FAKTOR


Mindenki nagy izgalommal várta,
sok jelentkezőből jutottak be páran.
Voltak, akik lebőgtek,
voltak, akik örültek,
de mindenkinek megvolt az esélye.
Produkcióban nem volt hiány,
sok jó volt, ami teli talált.
A zsűri nézte, bólogatott,
de volt, amikor rohamot kapott.
A nézők fütyültek, tapsoltak,
ujjongtak, fújjongtak s nevettek nagyokat.
Mindenkihez fűztek kommentet,
de néha az igazság keményre sikeredett.
Valaki tűrte, valaki csalódott,
valaki örvendezett, de voltak,
akik megelégedve az egészet,
tépték szájukat hevesen.
A műsort a Vad Angyalok kezdték,
bár hangjukkal nem mentek sokra,
de tánctudásuk lenyűgözte még a zsűrit is.
S ha már az angyalok eljöttek,
a Hallelúja sem maradhatott el.
A zsűrit a frász kerülgette,
de Nikolas hangja visszahozta őket az életbe.
Kedvencem Eva Urbin a Magyar Arany Málna-díj győztese,
ki Észak-Közép-Dél Olaszországban is fellépett,
de hallani még nem hallottam egyszer sem.
Énektudása kecsegtető, ájuldoztam tőle,
de nálam még a zsűri is jobban elmerült benne.
Ugyan a szöveg rövidre sikeredett,
mert a nézők nem segítettek,
de revütáncával ezt is kiegészítette.
Versem itt most megszakad,
de még majd folytatom,
csak megvárom a szombatot.