Emlékszem mit éreztem, amikor elhagytál.
Dühös voltam rád, megvetettelek s bántottalak.
Mindent mondtam rád, ami sértő vagy bántó volt.
Gyűlöltelek s szerettelek egyszerre.
Sírtam s nevettem a történteken.
Nem tudom hol rontottam el.
Nem tudom, mert nem mondtad el.
Azt hittem a szerelem, amit érzek irántad van olyan erős,
hogy ne hagyj el.
De tévedtem mégsem fogadtam el.
Van úgy, hogy még mindig gondolok rád.
Volt úgy, hogy azt hittem mindez nem történt meg.
De csak magamat ámítottam vele.
Szerettem volna, ha engem ölelsz,
ha úgy tekintesz rám, mint a szerelmedre.
Szerettem volna, ha kimondod, hogy szeretlek,
s sosem hagysz el.
De szeretni túl kevés s én önző módon csak azt akartam,
hogy velem légy.
Mert nem tudtam megkülönböztetni az álmot a valóságtól.
S mindenkiben téged kerestelek szüntelen.
Felejteni még most sem tudlak,
hisz mélyen a szívemben vagy.
De megtanultam miként engedjelek el,
hogy egyszer újra szerelmes legyek.
***
Dühös voltam rád, megvetettelek s bántottalak.
Mindent mondtam rád, ami sértő vagy bántó volt.
Gyűlöltelek s szerettelek egyszerre.
Sírtam s nevettem a történteken.
Nem tudom hol rontottam el.
Nem tudom, mert nem mondtad el.
Azt hittem a szerelem, amit érzek irántad van olyan erős,
hogy ne hagyj el.
De tévedtem mégsem fogadtam el.
Van úgy, hogy még mindig gondolok rád.
Volt úgy, hogy azt hittem mindez nem történt meg.
De csak magamat ámítottam vele.
Szerettem volna, ha engem ölelsz,
ha úgy tekintesz rám, mint a szerelmedre.
Szerettem volna, ha kimondod, hogy szeretlek,
s sosem hagysz el.
De szeretni túl kevés s én önző módon csak azt akartam,
hogy velem légy.
Mert nem tudtam megkülönböztetni az álmot a valóságtól.
S mindenkiben téged kerestelek szüntelen.
Felejteni még most sem tudlak,
hisz mélyen a szívemben vagy.
De megtanultam miként engedjelek el,
hogy egyszer újra szerelmes legyek.
***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése