Mindig, mikor veled vagyok

Mindig, mikor veled vagyok,

sosem tudom, hogy mire gondolsz.

Boldogság tölt el, amint a közeledben tudhatom magam,

mégis tanácstalan vagyok.

Ha belenézek a szemedbe, tudom,

hogy belül is mosolyogsz, s én is mosolygok.

Ugyanakkor megremegek, ha arra gondolok,

miként tekinthetsz másokra.

Ha nem vagy velem, egyedül érzem magam,

mégis néha úgy érzem, így jó.

Szeretem, ha átölelsz, mert melegséggel tölt el,

mégsem szeretném, ha ez az ölelés megfojtana minket.

Nem akarom, hogy túl sok legyünk egymásnak.

Nem akarom, hogy egy idő után mindez kihűljön.

Ahogy te sem akarod, hisz mindketten vigyázunk egymásra,

tudjuk, mikor van szükségünk a másikra,

mikor szeretünk egymagunkban lenni,

mikor örülünk a másiknak.

Mert vagyunk egymásnak.

Mert mi külön is egyek vagyunk.

2017.02.09., csütörtök

Újabb költeményeim!!! 3. rész

A tekintete rabul ejtő,
titokzatos csillogású.
Éles s tele tűzzel,
ha belenézek megremegek.Arcvonásai finomak s lágyak,mint egy nemesi ifjú.
A hangja csodás, megnyugtató,ha meghallom elalélok.
Nincs hozzá hasonló, nem is akad párja.
Egy lebilincselő férfi,
ki ha még távol is van,
a dalaival mindig közel hoz magához.
Mert a dalaiban dúl az érzelem,s lehetek szomorú vagy vidám,
mindig meglelem a nyugalmat.
S ez az érzés felülmúlhatatlan.