2012. július 5., csütörtök

Christin Dor - Versek 4. rész

Lázas kutatás az emlékek ködében.
Téged kutatlak szerelmem.
Nem látom arcod,
melyen kedves mosoly húzódott.
Nem érzem kezed melegét,
mely simogatott engem.
Eltűntél az emlékekkel együtt,
mit őriztem rólad.
Pedig csak az agyam játszik velem,
hogy árnyéka legyek egykori önmagamnak.

***

Vágyom az érintésedre.
Szavaid simogató erejére.
Ölelésed hű melegére.
Csókod forró lüktetésére.
Vágyom rád,
amíg élek.
Tudom,
hogy egy nap a tied leszek.

***

Kiüvöltöm a világba a fájdalmam,
lelkem sajgó súlyát,
mely szívem préseli össze,
a te két kezed által.
Vak voltam,
hogy nem láttam.
Vak voltam,
mégis hittem.
Benned.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése