2012. július 10., kedd

Christin Dor - Versek 14. rész

Halvány holdfényben látom szomorú könnyeid bezárva szemed mélyén.
Lelked sír hangtalanul.
Átölellek, hogy érezd nem vagy egyedül.
Hogy, amíg én vagyok számíthatsz rám bármi is történjék.
Nem hagylak elveszni.
Sírj, amíg lelked szomorúsága ki nem apad s újra befogadja a boldogságot, amit már én adok neked.

***

Hol van már az, akit régen szerettem?
Akinek szívem teljességét átadtam?
Akit hűen imádtam?
Hol van már az a szerelem, amit irántad éreztem?
Ami váratlanul tőrt be az életembe?
Amit sosem éreztem azelőtt?
Hol vagy, mondd és én utánad megyek!
Mindent helyrehozok.
Csak légy velem.
Csak az enyém.
Örökre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése