A következő címkéjű bejegyzések mutatása: álmok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: álmok. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. november 4., szombat

ZSU ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI

Nem kérek mást, gyengéd csókjaid,
Nem kérek mást, szíved vágyait.
Nem kérek mást, forró testedet,
Nem kérek mást, fogadd el szívemet.


Nézlek, egy szerelmes lélek,
Nézlek, s szívből kérlek.
Nézlek, s tekintetem rabul ejt téged,
Félek, a szívem elraboltad végleg.



A búcsúzás egy nagyon nehéz szerep,
Hol a végszavakat felfalják a szelek.
Már nem segít sem könyörgés, sem vád,
Te félreállsz, és minden megy tovább.



Szeretni szép és nemes dolog,
Csalódni fáj, ez te is jól tudod.
De boldog csak akkor lehetsz,
Ha az lesz a tied, kit igazán szívből szeretsz.



Várlak téged, még mindig várlak,
Árnyként kísérsz, s most is magam előtt látlak.
Rólad álmodok hosszú, gyötrődő éjeken,
Amíg csak élek, nem felejtem lényedet.



Rád gondolok titokban,
A szerelem tüze lángol arcomban.
Szeretnélek látni, gondolatban veled szállni,
Karjaidba belebújni, s a magánytól elbúcsúzni.



Nem vagyok jövőbe látó távoli égi jel,
Csak egy földi halandó, aki gyakran téved el.
Lehet nem vagyok olyan, kit mindig kerestél,
De az volna szép, ha mégis szeretnél.



Jó lenne úgy ébredni fel,
Hogy a két karod, s a napfény átölel.
Együtt ébreszt a világ és a vágy,
Hogy nélküled élni nem tudnék már.



Elbúcsúzom, de ott leszek,
Ahol a szél zúg, a Nap nevet.
Elbúcsúzom, de itt marad,
Belőlem néhány pillanat.



Minek a rózsa, ha tövis öleli,
Minek az élet, ha könnyel van teli.
Minek a szív, ha rajta gyász lebeg,
Minek az élet, ha senki sem szeret.



Búcsúzni jöttem kedves, fogd meg a kezemet,
A búcsú szavai szorítják a szívemet.
Hiába nyílik a szám hangra, nincs remény,
Könnycsepp gördül némán - minden véget ért.


Könnyes a szemem és remeg a kezem,
Fáj a lélegzet is, mert nélküled veszem.
Szívem mindig fáj, és érted dobog,
Mert rajtad kívül mást, szeretni nem tudok!!!



Szeretnélek minden percben látni,
Hűvös alkonyatkor a szívembe zárni.
Nem jössz, de oly jó várni,
Hazudni kell a szívnek, hogy ne tudjon fájni.



Minden éjszakán könny áztatja arcom,
Meghalt bennem minden, álmok nélkül alszom.
Megvált tőlem, mint őszi fák a lombtól,
Elfáradt a szívem, a sok fájdalomtól.



Elvesztettem azt, kit igazán szerettem,
Elvesztettem, de erről nem tehettem.
Elvesztettem, kit még meg sem kaptam,
Elvesztettem, pedig én nem akartam.



Változni már nem tudok,
Úgy szeress, amilyen vagyok.
Ha kell, válassz egy másik csillagot,
Ahol nem én, hanem más ragyog.


-->


Fáj szeretni azt, kit nem érhetsz el,
Aki már azt sem tudja, hogy létezel.
Tudni, hogy nem kellettél neki,
Érezni, hogy más szereti, aki el is érheti.



Ma még mosoly, holnap könnyek,
Ma még nehéz, holnap könnyebb.
Nézz az égre, a legszebb fényre,
Láss egy álmot, s harcolj érte.



Ne légy szomorú, ha megbánt az élet,
Ne lásson könnyezni senki téged.
De légy mindig vidám, ha fáj is valami,
Tudj mosolyogni, ha megbánt valaki.



Van, aki könnyen kapja meg azt,
akit szeret, van aki sír és szenved.
Van, aki könnyek nélkül tud feledni,
van aki meghal, mert igazán tud szeretni!!!

2013. október 22., kedd

Régi verseim 12.

Ébren álmodom,
látom arcodon,
szertefoszlott közös dolgok,
határok,
szabályok,
igazat szólok.
Azt hittem,
hogy örökké tart,
de tévednem kellett.
Azt hittem,
minden jól megy,
de vége lett egy perc alatt.
Nem láttam mi az igazság,
nem láttam hová tartunk.
Örökös körforgás.
Örökös álmok.
Hazudtam magamnak,
elhittem,
amit el akartam.
Nem vettem észre,
hogy nincs rendben,
fátyol takarta szemem.
Szerelmet mondtam,
szerelmet éreztem,
szerelmet láttam és szerelmet hittem.
Hamis csókok,
hamis vágyak,
hamis szavak és hamis ábrándok.
Magamhoz láncolni,
fájdalmat okozni,
bűnösnek lenni,
együtt,
egymásért.
Tévedések.
Szenvedések.
Hibákat vétettem,
mikor álmot kergettem.
Hibákat vétettem,
mikor magamhoz öleltelek.
Túl későn jöttem rá,
hogy ébren álmodtam.
Túl késő,
hogy helyrehozzam.
Ébren álmodom,
látom arcodon.
Ébren álmodom,
szerelmet szólok.
Ébren álmodom,
végleg búcsúzok.

2013. június 9., vasárnap

Mint valami délibáb a messzeségben

Mint valami délibáb a messzeségben

Ha az álmok egyszer valóra válnának.
Ha nemcsak ábránd maradna.
Mint valami délibáb a messzeségben.
Ha csak kinyújtanám felé kezem.
S megérintve nem tűnne el.
Ha átölelve érezném miként válunk eggyé.
Mint valami délibáb a messzeségben.


2013. március 23.
szombat

2013. február 1., péntek

2012. július 5., csütörtök

Christin Dor - Versek 2. rész

Megérettem arra,
hogy befogadjam a szerelmet,
amit kínál az élet.
De nem mondok le vágyaimról,
melyet mind máig dédelgetek.
S ha így elfogad,
ezt a szerelmet megtartom magamnak.

***

Már nem kételkedem benned,
hisz igazoltad hűséged.
Átadom a szívem,
hogy megtöltsd szerelmeddel.

***

Nincs fájdalom s keserűség.
Megmutattad miként kell szeretni.
Általad jobb lettem.
Lelkem tiszta, érintetlen.

***

Gondolataim csak rólad kering.
Arcod látom magam előtt,
pedig nem vagy itt.
Érzem ajkad csábítását,
pedig rég csókoltál.
Várlak téged, jöjj vissza hozzám!

2011. január 20., csütörtök

Zavaros érzések zápora 1. rész

A kívánságom te lennél

Nem tudok ellenállni a késztetésnek, hogy ne írjak neked.
A szavak még így is nehezen formálódnak meg.
Szívembe loptad magad,
tekinteted magához vonz öntudatlan,
s én hagyom magam elveszni a forgatagba.
Egy hatalmas földrész és a végeláthatatlan óceán választ el tőled,
de még így is remélem,
hogy egy nap találkozom veled.
Tudom, hogy álmodozni nem mindig helyes,
de nem tudnék álmok nélkül létezni.
Legyen a sors vagy a véletlen ajándéka,
ha csak egy pillanatra is,
de téged lássalak.
Mert ez már önmagában is nagy ajándék lenne.
S ha kívánhatnék legalább egyszer,
a kívánságom te lennél,
s ezt a kincset soha senkinek nem adnám el.