Melody poems 35. rész

Féltve őrzöm titkodat, mely a szívedben lapul.

Féltve őrzöm azt a kincset, mit te adtál nekem.

Ezernyi pillanat, ami köztünk volt.

Ezernyi pillanat, ami még megtörténhet.

Nézz a szemembe s meglátod.

Minden, amit együtt elértünk egy csodás jövő kezdete.

Mi, akik mindent feláldozva egy más életet választottunk.

Két szív, mely a szerelemmel lett teljesebb.

Mit szétrombolni még a vihar sem tud.

Egy erős, láthatatlan kötelék, mely bennünk él.

Csak bennünk él.

Sóhajok és Kívánságok

Sóhajok és Kívánságok

Oly távol vagy, mint a Hold a Naptól.

Oly téged akarlak,

hogy másra gondolni sem tudok.

Ha tehetném odaadnám magam.

Naphosszat melletted lennék,

vigyáznék rád,

mint kalóz a kincsre.

Tudom, hogy lehetetlen, amit kérek.

Hisz távol vagy tőlem,

nem is ismersz.

De nem tudom megállni,

hogy ne csodáljalak téged.

Téged, aki számomra elérhetetlen.

Mikor álmokat sző neked az éjjel,

én ott lennék melletted s néznélek csendesen.

Nézném, ahogy alszol.

Szemed se rebben.

Szuszogásod megmosolyogtatna engem.

Nézném a kedves arcod,

mely kisimulva,

mint egy gyermek a puha párnákon fekszik.

Nézném az ajkad,

mely édes szavakat hagy el,

ha beszél.

Néznélek minden percben,

ha engednéd.

Simogatnám hajad,

cirógatnám bőröd,

vigyázva nehogy felébresszelek.

Csókjaimmal suttognám neved.

S ha mégsem lennék veled,

egy szál rózsát mindig melléd helyeznék,

hogy amikor felébredsz tudd,

hogy akkor is melletted vagyok.

Szerényen, de odaállnék eléd,

s elmondanám mit érez ez a szív.

Ez a szív, mely téged keres.

Ez a szív, mely önzetlenül szeret.

Bevallanám neked mit is érzek irántad.

Féltve, de utat nyitnék magamhoz.

Ha össze is törnéd a szívem,

a fájdalom mit éreznék nem érdekelne.

Mert a szerelem százszor erősebb.

Kibírom, ha nem vagy velem.

Ha nem tudlak ölelni sem.

Hiányodat elviselem,

mert a szívemben élsz.

Ott őrizlek.

Őrizlek, mint anya a gyermekét.

Őrizlek, amíg lelkem el nem távozik.

Várni fogok rád időtlen ideig.

Várni foglak, hogy aztán újra az enyém légy.

Zavaros érzések zápora 1. rész

A kívánságom te lennél

Nem tudok ellenállni a késztetésnek, hogy ne írjak neked.

A szavak még így is nehezen formálódnak meg.

Szívembe loptad magad,

tekinteted magához vonz öntudatlan,

s én hagyom magam elveszni a forgatagba.

Egy hatalmas földrész és a végeláthatatlan óceán választ el tőled,

de még így is remélem,

hogy egy nap találkozom veled.

Tudom, hogy álmodozni nem mindig helyes,

de nem tudnék álmok nélkül létezni.

Legyen a sors vagy a véletlen ajándéka,

ha csak egy pillanatra is,

de téged lássalak.

Mert ez már önmagában is nagy ajándék lenne.

S ha kívánhatnék legalább egyszer,

a kívánságom te lennél,

s ezt a kincset soha senkinek nem adnám el.

Gondolatok, melyekből versek fakadtak 3. rész

Amikor megkérdezted tőle merre járt,

ő röviden hárított s tette a dolgát.

Napokig rágódtál azon,

vajon mit ronthattál el,

amikor ő végül közölte nem te vagy a hibás,

hanem ő.

Te megbocsátottál volna neki,

de ő csendben elhagyott,

mert nem bírta elviselni a fájdalmat.

Talán az idő helyrehozza a köztetek lévő űrt,

de talán már késő.

.•°´`°•.,˛¸.•

Elbúcsúztál tőle minden szó nélkül,

elmentél utadra szív nélkül.

Nem hagytad magára ezt ő is tudja,

csak épp az új találkozás bizonytalan.

*.•:*¨`*:•.*.•:*

Gondolatban csak ő jár a fejedben,

álmaidba visszajár hozzád szüntelen.

Őt akarod magadnak egy egész életre,

de nem tudod, hogy ő szeret-e téged.

๑۩۞۩๑

Ember vagy: szívvel és lélekkel megáldva.

Tudsz érezni, törődni, s szeretni.

De sokan próbára teszik valamelyik kincsed,

s te félsz, hogy egy nap megsebeznek.