A következő címkéjű bejegyzések mutatása: titok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: titok. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. december 31., csütörtök

Titkos szerelem

A padláson járva kutattál egymagad,
míg rá nem leltél egy faragott ládikóra.
Benne összegyűjtött családi képek,
s messzeségből származó levelek.
Órák telnek,
s a történet egyre jobban kikerekedik.
Volt egy nő s egy férfi.
Szerelmük gyönyörű volt a naplementénél is.
Titokban írtak,
megvallották érzéseiket,
magányos óráikban egymás fényképét bámulták hosszasan.
Vágyakozásuk egyre erősödött,
míg nem egy napon a nő fogta magát s kis csomagjával az éj leple alatt elindult,
hogy titkos szerelmét a világnak kitárja.
Félúton volt,
mikor rablók elrabolták.
Napokig félelemben élt,
reszketett.
Tudta,
ha ki is szabadul,
már sosem lehet boldog.
Egy bordélyház pénzért megvette őt,
s a nő tudta,
hogy még azon az éjjelen élete örökre megváltozik.
Jött is az első kuncsaft,
aki sokat fizetett érte,
de már a szobáig nem jutott el élve.
A nőért eljött a szerelme,
aki hírét vette kedvese elrablásának,
s addig kutatott utána,
amíg meg nem találta.
Miután sikeresen kimenekítette szerelmét,
többé nem titkolták érzéseiket,
s amint összeházasodtak,
messze elhagyták otthonaikat,
hogy új életet kezdjenek.

2015. január 2., péntek

2012. július 5., csütörtök

Christin Dor - Versek 1. rész

Palástolni az érzéseid hazugságba taszít,
mert nem akarod elveszíteni,
aki eddig hozzád tartozott.
Olykor mégis a küszöbön állsz,
hogy elmond neki az igazat.
Mégis megtorpansz s elhallgatsz.

***

Bánatod könnyekbe fakad,
sír a lelked s ezt ő is látja.
Tudod, hogy elvesztetted,
véget ért egy álom.
Boldog veled sosem lehetett,
mert magad sem voltál az.

***

Látom szíved titkát,
amit hiába takartál.
Ő él benned még most is,
ennyi időn át.
Félsz kimondani a szavakat.
De a szemed elárulja lelked.
Már nem reménykedem,
hogy az enyém leszel.

2012. június 14.
szerda

2012. március 19., hétfő

Válogatott Verseim 9. rész


Bátortalan lépés lenne tőlem,
ha megszólítanálak?
Kínzó érzés lenne magamban tartanom,
amit érzek.
Félek,
hogy a szív szava nem ér el hozzád.
Nem tudom mi él benned,
mire vágysz.
Butaság,
tudom.
De a szerelemtől nincs félelmetesebb dolog.
Szembenézni azzal,
akit szívből szeretünk.
Szembenézni s legyűrni a félelmet.
Engedni,
hogy szabadon szálljon.
Engedni,
hogy a szív végre feltárja titkát.
Neked.

2011. március 17., csütörtök

Christin Dor Versei - Barátság

Christin Dor Versei
-
Barátság



 Amikor az ember meg tud bízni valakiben,
felszabadul.
Amikor az ember csalódik valakiben,
megtör.
De mindig vágyódni fog valaki után,
aki hű barátja lesz.

***

Barátság szent dolog.
A barátság féltve őrzött titok.
Mindenkinek vannak barátai,
még annak is,
aki nem hisz benne.

***

Igaz barátok.
Azok a személyek,
akik még lélekben is velünk vannak.
Akik megérintenek a szavaikkal.
Akik őszintén megmondják érzéseiket.
Akik mindig ott vannak,
ha kell.
S mi is ott vagyunk nekik mindig.

***

A barátok kitartanak egymás mellett,
még akkor is,
ha összevesznek.
A barátok szeretik egymást,
még akkor is,
ha különböznek a másiktól.
A barátok összetartoznak,
még akkor is,
ha távol vannak egymástól.

***

Amikor elveszítjük a barátainkat,
s mi nem tehetünk ellene,
fájdalmat érzünk.
Megrohannak az emlékek,
s közben azt akarjuk mellettük legyünk.
Az elfogadás nehéz.
A sebek lassan gyógyulnak.
De az emlékek megmaradnak.

***

A szerelmed után a barátod a második,
akibe teljesen megbízol.
Akinek elmeséled titkaid.
Akivel megosztod álmaid.
S aki mellett örökre kitartasz.

2011. március 7., hétfő

Romantika és a titkok tárháza 6. rész

Romantika és a titkok tárháza
Egyszer láttalak csak.
A haverjaiddal sörözgettél egy bárban.
Minden lányt megnéztetek magatoknak.
Beszéltetek, röhögtetek.
Az italok fogytak rendesen.
Egyszer sem pillantottál rám,
pedig mindvégig téged figyeltelek.
Az volt az utolsó emlékem rólad s azután elmentél, ki tudja hova.


Beléd botlottam azon az estén.
Mélyen egymás szemébe néztünk,
majd mosolyogva elfordultunk,
mintha mi se történt volna.
Peregtek az órák.
Mindenki ivott, táncolt s jól érezte magát.
Épp menni készültem,
amikor odajöttél hozzám egy-egy pohár pezsgővel a kezedbe.
Hajnalig táncoltunk s közben megismertük egymást.
Utána egy kellemes órát töltöttünk el.
Majd minden véget ért.
Elbúcsúztunk a másiktól.
Hogy mi lett veled utána már nem tudom.





A fa árnyékában húzódtam meg.
Madarak csicseregtek a fejem felett.
A Nap sütött.
A szél enyhén lengedezett.
A virágok illata töltötte be a teret.
Lehunytam szemem s ábrándoztam róla.
Ha őt látom mindig felvidulok.
Még akkor is, ha szomorú vagyok.
A csókját éreztem hűvös ajkamon.
Mikor felébredtem ajkam bizsergett.
Vajon álom volt s a képzelet játéka?
Vagy valóság, mely örökre titokban marad?

Épp férjhez mentem, mikor megláttalak téged.
Ében fekete hajad a szél kócolta össze.
Szemed tükrében tűz lobogott felém.
Testem vadul reagált feléd.
Nem tudom ki vagy?
Miért jöttél pont hozzám?
Miért pont most, mikor az életem változni készül?
Nem törődtél ezzel.
Nem hagytál nyugton.
Elcsábítottál.
Fenekestül felforgattál mindent.
S mikor kártyavárként összedőlt minden,
egy szó nélkül elhagytál.
Magamra maradtam.
Nem kellettem többet.
Telt az idő s hirtelen feltűntél.
Engem akartál.
Magadhoz láncoltál.
S én engedelmesen követtelek.

 



Lehet nem akartam már veled lenni.
Lehet csak néhány röpke órára kellettél.
Lehet magam sem tudtam mit érzek.
Lehet őrültség volt tőlem.
Megváltoztatni nem lehet.
Újrakezdeni lehetetlen.

2010. november 29., hétfő

Gondolatok, melyekből versek fakadtak 1. rész

Amikor megismertelek szemed mélysége titkokat őrzött,
amit szíved kulcsa elzárt mindenkitől.
Nem tudtam hogyan, de fel akartam tárni,
s közben beléd habarodtam.
Már nem csak a titkokra voltam kíváncsi,
hanem arra az emberre, aki vagy.
S akkor jöttem rá,
hogy az én szívem a kulcs hozzád.
A zár kinyílt s te befogadtál.
Midőn kettőnk szerelme őrizte titkaink életünk végéig.


Hófehér paripán vágtattál át a mezőn.
Hajad a szél összekócolva,
a napfény cirógatta arcodat.
Kellemes látványt nyújtottál meztelen felsőtesttel,
mint egy indián.
Lopva tekintettél felém,
s én beleborzongtam.
A szemed távoli fényében magamat láttam,
amint tűzben égek.
Mikor felocsúdtam te ott álltál előttem,
nem kérdeztél semmit csak megcsókoltad ajkam,
s én attól kezdve asszonyod voltam.


Tőled függ életem mióta csak ismerlek,
kisajátítottál magadnak egy egész életre.
Távol tartod azokat,
akik bűnre csábítanának.
Nem félsz, ha meg kell küzdened,
mert a végsőkig kitartasz.
S amint az éjszaka beáll,
mellettem teremsz s forrón átölelve engedjük át magunkat az élvezetnek.
És minden pillanatban egyre jobban tudom mennyire szeretlek.

☆•:*´¨`*:•.☆•:*´¨`*:•.☆•:*´¨`*:•.

Másokon áttaposva lettél az aki,
nem érdekel, ha megbántasz vagy kárt okozol,
mindig eléred céljaid.
S míg mások rettegnek tőled s gyűlölnek,
egy szerető szív mindig hívogat téged.
Ő az egyedüli, akiért meg tudsz tenni bármit,
ő érte érzed azt, hogy otthonra leltél.
Vigaszként ő szorosan magához ölel,
feledteti veled az élet gyötrelmeit,
hogy szíved ismét boldogságban éljen vele együtt egy egész életen.