Új verseim!!! 10. rész

Hajdanán élt egy herceg,
ki kevély s öntelt volt mindenkivel.
Alattvalói még rátekinteni sem mertek.
Egy nap udvarába tévedt egy szegény leány,
ki ha nem is volt szép,
lelke nemes a legdrágább kincsnél is.
A herceg elutasította ajándékát,
s elűzte őt kastélyából.
Ettől kezdve a hercegre átok sújtott,
s csak akkor törik meg,
ha a csúfban is meglátja a szépet.
Teltek az évek,
a herceg magányossá lett.
Alattvalói is szétszéledtek.
Csak a szegény leány ajándéka volt az,
ami megmaradt számára.
Egy elhervadt rózsa,
mely egykor tündökölt,
s nem volt hozzá méltó párja.
A herceg egy alkalomadtán megszólította a rózsát,
s fejet hajtott előtte,
amiért nem hagyta magára.
A rózsa ekkor ismét tündökölni látszott,
majd szép lassan az éjszakába olvadt,
otthagyva a szegény leányt,
ki most gyönyörű s bájos.
Az átok megtört,
a herceg szíve szerelemmel dobbant,
s ifjú felesége oldalán kastélyába visszatért az élet.
Ők pedig boldogan éltek.