Az élet habjai egy-egy parányi gömb,
melyek várják első napfényes sugaruk,
ahol kibontakozva szárnyalhatnak,
úszva a mélyben,
járva haladnak előre.
Törékenyek, s mégis erőteljesek,
egymásba illeszkedve párt alkotnak,
s örökre egymás karjaiban élnek,
gyermeki áldással.
Hosszú út mentén,
feltárják önmaguk csodás világát,
szerelemben élve,
háborúban halva,
az örök körforgás részei maradnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése