SAJÁT KÖLTÉSZET!!! 6. rész

ÜRES...


Üres vagyok nélküled,
lelkem érted éget.
Üres minden mit teszek,
szívem érted éget.

Üres szavak hozzád szólnak,
szerelemtől duzzad a vágy.
Üres érintés kezedhez érve,
szerelemtől elemészt a láng.




SZÜLETTÉL S ELMÚLTÁL...


Múlnak az évek,
emberek változnak.
Egyik pillanatban láthatók,
másik pillanatban láthatatlanok.
Elfeledett gyermekkor,
átélt ifjúság.
Tova tűnő boldogság,
magányos öreg vonás.
Egyedül léteztek,
egyedül haltak.
A világban a test csak egy megérinthető anyag,
a lélek érinthetetlen fényáradat csupán.
De még így is van, aki emlékszik rá.




SZEMÉBŐL KÖNNY PEREG...



Szeméből könny pereg,
mert rád gondol.
Szeméből könny pereg,
mert rá gondolsz.
Szeméből könny pereg,
mert szeret.
Szeméből könny pereg,
mert te őt szereted.


ZÁRLAT...



Mint egy villám belém csaptál,
átkozottul belém álltál.
Azt hittem minden szupi,
csak később derült ki,
hogy nem is olyan izgalmas ez az egész.
Mert felébredve a hullaházban,
rájöttem a dolog nyitjára.
Nem szerelem volt első látásra,
csak egy kósza villanyos karótól
elszenvedett zárlat.