A HARANGÖNTÉS
Az emberiség régóta használ csengettyűket, és csaknem 2000 éve öntenek harangokat. A kínaiak porcelánból, a hinduk gyöngyházból készítettek vallási szertartásokon használt csengettyűket. Az itáliai városokban a IV. sz.-ban terjedtek el a harangok. Az istentisztelet kezdetét 605-től pápai rendeletre harangozással jelzik.
A világ legnagyobb harangjai közé tartozik a moszkvai, 1563-ból származó "cárharang". Súlya közel 200 tonna. Egy tűzvész alkalmával lezuhant, összetörött, újraöntötték, de 1701-ben az új harang is tűzvész áldozata lett, s ekkor helyezték el a Kreml mellett.
Óriási harangok számos városokban fellelhető, mint pl.: Kyotóban, Olmützben, Kölnben vagy épp Szegeden.
A harangszó nem csak az istentisztelet kezdetét jelezheti. Torinóban a középkorban reggelente a kenyérsütés idejére figyelmeztetett, Kölnben az utcaseprés kezdetét jelezte, Gdanskban az üzletek kinyitására szólította fel a kereskedőket. A déli harangszót Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári diadala előtt rendelte el III. Callixtus pápa, könyörgésként a győzelemért, s a győzelem emlékére állandósult szokás lett belőle.
Harangszó jelzi a nap kezdetét, s este nyugovóra térésre szólít fel, árvízkor, tűzvészkor, máskor ünnepi pillanatokra hívja fel a figyelmet, és elkíséri az embert utolsó földi útján.
A harangöntés sokféle képzettséget igénylő, nehéz munka. A harangöntő kovács, öntő, lakatos, ötvös, szerelő és magasépítő egyszemélyben. A nagyobb harangok elkészítési ideje 4-5 hónap. A harangkészítés technikája 2000 év alatt nem sokat változott. Agyagból, emberi hajból, tojásból és tejből - de van amikor több alapanyagból is - gyúrják az úgynevezett finomsavat. Ebből agyagmintát formáznak a harang számára, s a mintát kiégetik. Az öntőforma készítése hónapokig tart, míg maga az öntés rövid ideig. Néhány nap múlva a kihűlt fémről leszedik az agyagpalástot, s akkor derül ki, hogy a harang sikerült-e vagy sem.
A harang hangja függ annak átmérőjétől, magasságától, falvastagságától, s a hangzása előre megtervezhető.
A világ legnagyobb harangjai közé tartozik a moszkvai, 1563-ból származó "cárharang". Súlya közel 200 tonna. Egy tűzvész alkalmával lezuhant, összetörött, újraöntötték, de 1701-ben az új harang is tűzvész áldozata lett, s ekkor helyezték el a Kreml mellett.
Óriási harangok számos városokban fellelhető, mint pl.: Kyotóban, Olmützben, Kölnben vagy épp Szegeden.
A harangszó nem csak az istentisztelet kezdetét jelezheti. Torinóban a középkorban reggelente a kenyérsütés idejére figyelmeztetett, Kölnben az utcaseprés kezdetét jelezte, Gdanskban az üzletek kinyitására szólította fel a kereskedőket. A déli harangszót Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári diadala előtt rendelte el III. Callixtus pápa, könyörgésként a győzelemért, s a győzelem emlékére állandósult szokás lett belőle.
Harangszó jelzi a nap kezdetét, s este nyugovóra térésre szólít fel, árvízkor, tűzvészkor, máskor ünnepi pillanatokra hívja fel a figyelmet, és elkíséri az embert utolsó földi útján.
A harangöntés sokféle képzettséget igénylő, nehéz munka. A harangöntő kovács, öntő, lakatos, ötvös, szerelő és magasépítő egyszemélyben. A nagyobb harangok elkészítési ideje 4-5 hónap. A harangkészítés technikája 2000 év alatt nem sokat változott. Agyagból, emberi hajból, tojásból és tejből - de van amikor több alapanyagból is - gyúrják az úgynevezett finomsavat. Ebből agyagmintát formáznak a harang számára, s a mintát kiégetik. Az öntőforma készítése hónapokig tart, míg maga az öntés rövid ideig. Néhány nap múlva a kihűlt fémről leszedik az agyagpalástot, s akkor derül ki, hogy a harang sikerült-e vagy sem.
A harang hangja függ annak átmérőjétől, magasságától, falvastagságától, s a hangzása előre megtervezhető.
Vörösmarty Géza cikke nyomán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése