2010. augusztus 15., vasárnap

SAJÁT VERSEIM!!! 6. RÉSZ

Sejtelmes éjszaka volt, amikor megláttad őt,
kinek tekintete jég kéken ragyogott,
s mosolya csábítóan vonzott.
Karjai átfonták derekad, miközben csókjával betakart,
szorosan magához ölel, birtokol téged.
Halk suttogással megbabonáz, s tovább folytatja játékát.
Őrjítő vágyat keltve, felrepít a mennybe.
A gyönyör kapujához érve, lassan visszazuhantok a mélybe.
Amikor felébredsz neki már hűlt helye,
de forró csókját még mindig érzed.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése