Sóhajok és Kívánságok
Fagyos az idő, de a szívem meleg.
A szerelem tüze perzseli,
nem hagyja kialudni a lángot.
A láng, mely érted ég.
A láng, mely felemészt.
Te lobogsz benne.
S bármilyen mostoha az idő,
amíg mellettem vagy örök nyár lesz szívemben.
Mert te lobogsz benne.
Hitted volna, hogy te és én?
Mintha csak álom lenne.
Hitted volna, hogy mi ketten?
Örök rejtély azt hiszem.
Valami összeköt.
Nem enged minket.
Valami egymásnak teremtett minket.
Talán ez a végzet?
Légy a végzetem s én is az leszek neked.
Mint egykor Rómeó és Júlia,
a két ellenség gyermeke.
Légy az enyém s én is az leszek neked.
Mindegy mit hoz a sors én melletted leszek.
Örökre.
Most is rád gondolok épp.
Elképzelem mit csinálsz,
kivel beszélsz s közben ezernyi teendődet intézed.
Hallom, ahogy beszélsz.
Látom, ahogy mozogsz.
S én egyre szerelmesebb vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése