Érzelmek hullámain
Nem könnyű olyan barátokat szerezni,
akiben meg is lehet bízni.
De ha találkozunk velük,
minduntalan széppé teszik az életünk.
Most távol vagyok azoktól,
akik számítanak nekem.
De mindig rájuk gondolok,
mert nagyon szeretem őket.
Hiányukat nehezen szokom meg.
Mert mindig ott voltak nekem.
Figyeltek rám,
beszélgettünk,
nevettünk s sírtunk.
Ha kellett megvigasztaltuk egymást.
De most úgy érzem nélkülük üres vagyok.
Csak tengődik az életem.
Tudom, hogy a távolság ellenére is jó barátok maradunk.
Néha megesik, hogy a barátság kitart.
Jobban, mint a szerelem.
De van, amikor fordítva történik minden.
Van, hogy számítunk valakire, de nincs mellettünk.
Van, hogy egy kapcsolat nem is olyan erős.
Lehet hibázni.
Lehet megbocsátani s bocsánatot kérni.
De mindig ott lesz az az a törés,
amit nem mindig lehet összeforrasztani.
Akiket szeretünk, azt bántjuk.
Hogy miért, azt magunk sem tudjuk.
Hibákat találhatunk a másikban.
Mibelőlünk sem hiányozhat.
Bármit is teszünk vagy mondunk.
Mindez semmis, ha végül elveszítjük azt, akit a legjobban szeretünk.
Hulló könnyek mardossák szíved.
Nem leled a helyed.
Bánatodban még az alkohol is jól jöhet.
Vissza nem csinálhatod azt, amit tettél.
A lelked nem tudja elviselni.
A bocsánat itt már csak üres beszéd.
Akinek meg kellene hallania az már rég hátat fordított neked.
Mert tudja nálad jobbat érdemel.
Mivel érdemeltem ki a barátságod?
Állandóan csak nyafogok.
Csak magamat látom.
Nem érdekel más mit gondol.
De te elviseled még a hisztijeimet is.
Mert úgy fogadtál el, ahogy megismertél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése