Boldogságot hozni

Boldogságot hozni a szívedbe.

Szerelmet adni a lelkednek.

A boldogság szárnyain lebegve merülnénk el a felhők felett.

A szerelem szárnyain pihennénk meg szívünkben.

De az én boldogságom parányi lángja nem elegendő,

hogy a szerelem tüzét ápolja.

Az én szerelmes szívemnek nem elég a boldogság,

mely a lelkeinket összekapcsolná.

Bárhogyan is szeretném sem boldogságot,

sem szerelmet nem tudnék neked adni.

2020. december 05., szombat 17:55

Ünnepi verseim 1. rész

Hulló hópelyhek takarják be az eget.

Csilingelő hang tölti be a teret.

Jön már a Mikulás rénszarvasaival.

Puttonya telis-tele ajándékokkal.

Szíved követi s teljesíti vágyad.

Itt van már, itt van már, itt suhog a szánja!

***

Hideg szél fúj. Havazik.

Két szív mégsem fázik.

Hisz a szerelem tüze melegíti.

Nincs szebb dolog e Földön Karácsony éjjelén.

Sóhajok és Kívánságok 2. rész

Sóhajok és Kívánságok

 Fagyos az idő, de a szívem meleg.

A szerelem tüze perzseli,

nem hagyja kialudni a lángot.

A láng, mely érted ég.

A láng, mely felemészt.

Te lobogsz benne.

S bármilyen mostoha az idő,

amíg mellettem vagy örök nyár lesz szívemben.

Mert te lobogsz benne.

Hitted volna, hogy te és én?

Mintha csak álom lenne.

Hitted volna, hogy mi ketten?

Örök rejtély azt hiszem.

Valami összeköt.

Nem enged minket.

Valami egymásnak teremtett minket.

Talán ez a végzet?

Légy a végzetem s én is az leszek neked.

Mint egykor Rómeó és Júlia,

a két ellenség gyermeke.

Légy az enyém s én is az leszek neked.

Mindegy mit hoz a sors én melletted leszek.

Örökre.

Most is rád gondolok épp.

Elképzelem mit csinálsz,

kivel beszélsz s közben ezernyi teendődet intézed.

Hallom, ahogy beszélsz.

Látom, ahogy mozogsz.

S én egyre szerelmesebb vagyok.