VII. Fejezet
Nem feledem
Nem születtem költőnek,
de leírom neked mennyire szeretlek,
hogy tudd sosem feledlek.
Nem feledem gyönyörű sötét szemed.
Nem feledem gyönyörű ajkad.
Nem feledem gyönyörű sötét hajad.
Nem feledem gyönyörű hangod.
Mind belevésődött az emlékezetembe.
Nem feledem kedvességed.
Nem feledem gyöngédséged.
Nem feledem bánatod.
Nem feledem örömöd.
Mind belevésődött az emlékezetembe.
Nem feledem érintésed,
mely fokozta vágyam.
Nem feledem ölelésed,
mely védelmezőn tartott.
Nem feledem csókod,
mely édes mámorba taszított.
Nem feledem szavaid,
mely nekem szóltak.
Mind belevésődött az emlékezetembe.
S én most is a szívemben őrizlek.
Sosem feledlek.
Szerelem
Mily könnyelmű a szerelem.
Oly sokrétű érzés.
Megannyi kifejezés született belőle s mind ugyanazt jelenti.
Nincs olyan ember,
aki ne ismerné valamelyiket is.
Mert a szerelem láthatatlanul szövi hálóját s körbefonja a szívet,
amely lehet boldog,
de kárhozott is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése