Mit más

Mit más

Mit más a szemével lát,

azt én a szívemmel érzékelem.

Mit más szavakat használ,

én csak csendben hallgatok.

Mit más értéktelennek tart,

azt én értékesnek.

Mit más boldogságnak vél,

én csak reménysugárnak.

Mit más boldogtalanságnak vél,

én a legszebb szerelemnek.

2012. november 10.

szombat

Válogatott Verseim 6. rész

Találkozni veled minden nap,

felüdülés a számomra.

Belenézni gyönyörű szemeidbe,

csodálatos dolog.

Hallani a hangod,

felemelő érzés.

Ha véletlen hozzám érsz,

szívem pillangóként verdes.

Magamba szívni illatod,

maga a rejtély.

Titkos vágy,

ami ha eluralkodik rajtam,

kibírhatatlan.

De még így is van számomra remény.

Szomorú búcsúzás

Szomorú búcsúzás

Szomorú a szív, nem találja párját.

Szomorú a lélek, nem találja társát.

Szomorú a tudat, hisz tudja soha többé nem találja.

Szomorú a szem, amiért könnyeket hullat.

Szomorú minden, ami eggyé tett titeket.

Felnéztem a felhőkkel borított égre.

Az egyik felhőn kirajzolódott vonásod.

Felismertelek benne.

Könnyes mosollyal néztelek, míg el nem tűntél.

Búcsúzás volt ez, azért jöttél.

Nehezen, de elengedlek.

Nem tarthatlak vissza.

De ne kérd tőlem, hogy felejtsek,

mert az életem része voltál s az is maradsz.

Christin Dor

Szombathely,

2011. szeptember 6.

Kedd

Nana vers

Ha csak egy ölelés, ha csak egy érintés,
minden apró mozzanat mely rád emlékeztet,
felcsillan a remény, hogy talán még egyszer megtehetem.

Ha csak egy percre is, ha csak némán álldogálva,
de ott lennék veled, szemem behunyva,
látni vélem belső fényedet.

Ha csak egy csók, ha néma szavak,
hagyják el ajkad, akkor is megérte,
rád várni egész életemben.