A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csendben. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csendben. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. január 24., vasárnap

Egy szóbeszéd vagy csupán

Hosszú léptek.
Minden lépéssel csak távolodtál.
Csendben, az esőcseppek között.
Halkan, a szürke égboltot kémlelve.
Hosszú ideje annak, hogy úton vagy.
Már magad sem tudod, hogy mit keresel.
Városról városra.
Napkeltétől napnyugtáig.
Nesztelen léptekkel barangolsz.
Hangtalan suhansz.
Még a szél sem tud megérinteni.
Még a napfény sem éri el arcod.
Máris elrejtőzöl.
Mint aki sosem volt.
Egy szóbeszéd vagy csupán.

2021. január 23., szombat 18:14 

2019. december 13., péntek

Senki nem mondta...

Senki nem mondta,
hogy kell szeretni.
Senki nem mondta,
hogy kell bocsánatot kérni.
Háttérben maradtam.
Csendben hallgattam.
Figyeltem másokat.
Csak szerettem volna olyan lenni,
mégsem akartam.
Néha bátorkodtam.
Néha ostobán viselkedtem.
Néha úgy hittem,
az a helyes,
amit teszek vagy mondok.
Senki nem mondta,
hogy ez jó, vagy az jó.
Senki nem mondta,
hogy másképp is lehetne.
Hittem,
hogy úgy a jó,
ahogy van.
Mert magamnak kellett volna felismerni.
Magamnak kellett volna rájönni.
És amin már nem tudok változtatni.

2019. december 13., péntek 19:51

2013. március 12., kedd

Mit más

Mit más

Mit más a szemével lát,
azt én a szívemmel érzékelem.
Mit más szavakat használ,
én csak csendben hallgatok.
Mit más értéktelennek tart,
azt én értékesnek.
Mit más boldogságnak vél,
én csak reménysugárnak.
Mit más boldogtalanságnak vél,
én a legszebb szerelemnek.


2012. november 10.
szombat