Nem
a szív teszi kétségbeesésbe az embert, hanem az ész, mely érzelmektől
mentes. A szív rejti mindazt, amit egy férfi iránt érezni lehet, s ha
ezt az ész megtagadja olybá már nem nemes. Ezért mikor egy férfi
szerelméért küzd egy nemesi szív, feladásra kényszerítenie magát nem
tudja, míg az ész el nem éri azt. S bár legyen szó a legvégső,
kimondhatatlan szerelemről, mely láthatatlanságának folyamát csak
kevesen láthatják, két ember élete örökre összefonódhat, de kudarcba is
fulladhat. Így mikor egy szív darabjaira hullik, a szerelem is elporlik.
A darabokat szerte viszi a szél, s párjára már nem lelé.
Ez a pár sor a Jane Austen magánélete című film végén született meg. Gondoltam ide le is írom, hogy el ne felejtsem.
Christin Dor
2011.12.31.
2011.12.31.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése