Várj rám...
Bármerre nézek te vagy előttem.
De csak emlékkép, ami tárul elém.
Halvány.
Eltűnő.
Érinthetetlen.
S néha olyan érzéssel,
mintha soha nem lettél volna velem.
Bárhol is jársz most,
remélem boldogan élsz.
Egy gyönyörű világban,
ahol társakra lelsz.
Egy életben,
mely tiszta,
nyugodt s százszorta szebb.
Hiányod nem szokom meg.
Ahhoz még túl friss a seb.
Várj rám addig is sok-sok szeretettel.
Christin Dor
Szombathely,
2011. szeptember 3.
Szombat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése