Elmúlt szerelem

Elmúlt szerelem 

Tévedés volt azt képzelni,

hogy mást szeret a társad.

Hogy hűtlen hozzád.

Ha tudnád mennyire szeretett,

sosem gondoltál volna rosszra.

Késő.

Árván maradtál.

Ő elment,

de még utoljára azt mondta:

szeret s nem hibáztat,

de fáj neki,

hogy másnak hittél helyette.

Ő elment s a te szíved magányosan lüktet.

Visszasírod őt,

de már nem lehet.

Amikor feléjük tekintettél,

szomorúság öntött el,

de kitartottál s nem mutattad bánatod.

Elgondoltad milyen lenne,

ha te lehetnél mellette s ő átölelne szerelmesen.

De ez az idilli kép már csak az övék.

Ők ölelik át egymást.

Ők mondják a másiknak:

Szeretlek!

Ők azok,

akik egymásnak lettek teremtve.



Christin Dor

Szombathely,
2011. szeptember 3.
Szombat