2011. szeptember 20., kedd

Letűnt életek

 Letűnt életek



Nyári izgalom.
Egy kis ecstasy.
Barátok, nagy haveri társulat.
Egyenesen a tengerpartra!
Étel-ital egyre csak fogy.
Énekelnek a délutáni napsütésben.
Táncolnak a forró, üde homokban.
Megmártóznak a hűsítő tengervízben.
Egy sikítás töri meg az önfeledt örömet.
A tenger vizét vér lepi el.
A jó mókának vége.
Mindenki menekül.
De van, aki segíteni akar.
A következő pillanatban őt is elragadják, s a tenger lassan elcsendesül.



A Paradicsomban nem is olyan rossz.
Étel-ital bőséges adomány.
Állatokkal együtt régi barátok.
Békesség.
Szeretet.
Mintha Ádám és Éva lennétek.
Meztelen.
Egyenlően.
Éled az életed.
De elköveted a hibát.
S kitaszított leszel.
Szomorúság.
Fájdalom.
Keserűség.
Amit eddig nem ismertél most megteheted.



Christin Dor

Szombathely,
2011. szeptember 6.
Kedd

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése