Olyan vagy, mint egy tükör

Olyan vagy, mint egy tükör.

Magamat látom benned.

S tudom, hogy kiolvasod minden gondolatom.

Ráébredni, hogy átlátsz rajtam.

Ráébredni, hogy elérhetetlen vagy.

Minden, amit nem akarok tudni, megmutatod nekem.

Mélyen belém látsz.

S hagyod, hogy szenvedjek.

Nem érintelek, mégis vágyat érzek.

Nem érintesz, mégis félek.

Félek, hogy sosem érhetlek el igazán.

Míg te mindent tudsz rólam.

S nem hagyod, hogy elfeledkezzek rólad.

Te vagy az én tükröm.

Zavaros és fagyos.

Te vagy az én álarcom.

Vágyakozó.

Mindenhol téged látlak, mégsem elég.

Mindenhol ott vagy, mégis érintetlenül.

Némán mosolyogsz.

Gúnyolódsz.

Én mégis vágyom mindarra, amit adsz nekem.

Szenvedésre ítéltettél, de szenvedélyeddé váltam.

Egyikünk sem ereszti a másikat.

Christin Dor

2022.04.14., csütörtök 07:34 

Zavaros a víz felszíne...

Zavaros a víz felszíne,

fodrozódik,

apró hullámok egymásba fonódva érintik a másikat.

Felhők tükörképei úsznak rajta,

fák lombjai árnyékot vetnek a partra.

Hűs szellő megremegteti a fák leveleit,

s azok lágyan hullanak alá a fodrozódó selyemre.

A Nap halványan megvilágítja a tavat,

az apró élőlények vígan repkednek fölötte.

Csend van s lassan múlik az idő.

Nyugalom tölti meg a tájat.

Zavartalan minden.

2013. szeptember 28.

szombat

Levelek 14. rész

Elképzelni sem tudom merre halad az életem, mit tartogat még számomra,

egyáltalán tartogat még valamit?

Jó úton járok?

Folyton ezt kérdem magamtól.

Jól csinálom a dolgaim?

Jól van ez így?

Válasz persze nem jön senkitől.

Úgy érzem magam vagyok és ettől a magányosságtól nincs aki megmentsen.

Nem tudom már mit akarok vagy csak úgy érzem.

Bizonytalanság minden, ami körül vesz.

Szeretném azt tenni, amit akarok, de nem tudom, hogy elérem-e, amit akarok.

Nem tudom, hogy megérdemlem-e vagy hogy egyáltalán akarom-e.

Zavaros minden.

A lelkem.

Egyedül vagyok.

Talán mindig is egyedül voltam.

Nem ismernek.

És talán magamat sem ismerem.

Van aki igen?

Szükségem lenne egy támaszra, egy bátorító ölelésre, gyengéd szavakra, de mindez halvány remény.

Zárt ajtó.

Ahová belépni sem érdemes, hogy rám találjon.

2012. október 11.

csütörtök

Ezernyi szív, ezernyi szerelem 1. rész

Ezernyi szív, ezernyi szerelem

Számtalanszor tudattad vele, hogy szereted.

Számtalanszor igyekeztél, hogy megadj neki mindent.

Számtalanszor próbákat álltál ki, hogy felnézzen rád.

Számtalanszor kérted az eget, hogy végre a tiéd legyen.

Még mindig küzdesz érte.

Még mindig szereted.

Nálad kitartóbb ember nincs e Földön még.

***

Egy utolsó esélyt adtál neki, hogy bizonyíthasson.

De közben szenvedsz a múltban elkövetett hibáiért.

Nem leled a helyed, amikor vele vagy.

S hiányzik, amikor távol vagy tőle.

Magad sem érted ezt, de hagyod, hogy sodorjon az ár vele.

***

A szerelem, amit irántad érzek zavaros.

Az elmém is elvesz benne, annyira akarom.

Képtelenség nélküled élni is.

Néha azt akarom, hogy fojts meg a szerelmeddel.

Máskor pedig azt kívánom bár ne lennél velem.

***

Még nem találkoztunk, de tudom, hogy mi egymáséi vagyunk.

Mind lélekben, mind szívvel s mind testtel.

Nem kérek többet annál, mint amit nyújtasz nekem.

Egyszerre tombol bennünk a vad szenvedély, s ezzel együtt valami elkezdődik.

Bennünk él.

Megfogan.

A kettőnké.

***

Hallgass a szívedre vagy elveszted örökre.

Nem jön vissza többé, ha másképp cselekszel.

Érintsd meg őt a lelkeddel s ő átadja neked a szívét.

Ne válassz másképp.