A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elképzelni. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: elképzelni. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. március 18., péntek

Egyetlen szó

Egyetlen szó van,
mit eddig soha senkinek nem mondtál.
Egyetlen szó van,
mit eddig soha senki nem mondott neked.
Nem tudtad milyen érzés.
Nem tudtad elképzelni.
S mégis megtört a jég.
Csak álltál némán,
könnyes szemmel.
Szavaid elakadtak lélegzeteddel.
Ő csak átölelt,
gyengéden érintve téged.
Ő csak annyit mondott:
szeret téged.
Nem tudtad milyen érzés.
Nem tudtad elképzelni.
Könnyeid az évek során utat törtek.
Szorosan átölelted.
Zokogva mondtad ki:
szereted.
Százszor,
ezerszer,
hogy mindketten halljátok.
S ő csak nyugtatott téged,
miközben örült annak,
hogy nem tagadod meg.
Megtört a jég.
Mert egyetlen szó kellett,
hogy szíved megnyíljon felé s utat mutasson hozzád.

2015.12.26.

2016. január 28., csütörtök

Hogy mondjam el?

Hogy mondjam el neked, szerelmes szívem mit érez irántad?
Hogy mondjam el, hogy csak veled tudnám elképzelni életem?
Sokáig titkoltam.
Sokáig rejtegettem.
Mégis félek...
Félek, hogy nem elég, amit érzek.
Félek, hogy anélkül elveszítelek, hogy az enyém lehettél volna.
Mert nagyon szeretlek.

2015.12.19., szombat

2014. június 5., csütörtök

Annyira szeretném, ha velem lennél...

Lehunyom szemem,
arcod megjelenik előttem.
Mosolyod kedvességről és csibészségről árulkodik.
Szemed vágyakkal teli,
álmokkal és ábrándokkal nyüzsgő,
lelked tükreként tekint vissza rám.
Annyira szeretném,
ha velem lennél.
Annyira örülnék,
ha a közelemben lennél.
Még mindig fogva tartasz.
Még mindig várom a pillanatot.
Csak veled tudom elképzelni életem minden egyes percét.


2014. április 26.
szombat

2012. december 3., hétfő

Levelek 14. rész


Elképzelni sem tudom merre halad az életem, mit tartogat még számomra,
egyáltalán tartogat még valamit?
Jó úton járok?
Folyton ezt kérdem magamtól.
Jól csinálom a dolgaim?
Jól van ez így?
Válasz persze nem jön senkitől.
Úgy érzem magam vagyok és ettől a magányosságtól nincs aki megmentsen.
Nem tudom már mit akarok vagy csak úgy érzem.
Bizonytalanság minden, ami körül vesz.
Szeretném azt tenni, amit akarok, de nem tudom, hogy elérem-e, amit akarok.
Nem tudom, hogy megérdemlem-e vagy hogy egyáltalán akarom-e.
Zavaros minden.
A lelkem.
Egyedül vagyok.
Talán mindig is egyedül voltam.
Nem ismernek.
És talán magamat sem ismerem.
Van aki igen?
Szükségem lenne egy támaszra, egy bátorító ölelésre, gyengéd szavakra, de mindez halvány remény.
Zárt ajtó.
Ahová belépni sem érdemes, hogy rám találjon.


2012. október 11.
csütörtök

Levelek 12. rész


Nem szűnt meg az érzés irántad, csak elfojtottam lelkem mélyén.
Tudom, hogy nem mindig lehet visszaút, de én megteszem azt a lépést.
Talán már nem úgy érzel irántam, de az is lehet, hogy még mindig ugyanúgy szeretsz.
De ezt most csak tőled tudhatom meg.
Ezért is írom neked e levelet.
Ha úgy érzed van még remény a kapcsolatunkban, s a jövőt velem tudnád elképzelni,
csak szólj s én ott leszek melletted, mindegy milyen hosszú utat is kell megtennem.


2012. október 2.
kedd

2011. március 4., péntek

Érzelmek hullámain 3. rész

Érzelmek hullámain


 Elmondanád akkor is, hogy mit érzel iránta, ha ő nem szeret?
Kitárnád előtte titkaid, ha ő meg se hallja?
Szereted miközben fáj, hogy mással látod.
Szereted s közben reménykedve várod.


Hogy tudnám elhallgatni mit érzek irántad?
Amikor minden nap csak téged akarlak.
Hogy tudnám nem észrevenni, ha jelen vagy?
Amikor csak centik választanak el minket.
Hogy tudnám elérni, hogy szeress?
Amikor tudom, hogy már mást szeretsz.



Égek a vágytól, hogy veled lehessek.
Érezni akarlak, amíg lehet.
Beszélni veled mindenről.
Nevedet suttogni éjszakánként.

Égek a vágytól, hogy szerethesselek.
Érezni akarom a testedet.
Beszélni hozzád mikor alszol.
Hallani akarom a hangod.
S ha ez még nem lenne elég,
akkor egy élet is kevés.




Elképzelni, hogy veled vagyok olyan, mint a valóság.
Sétálni az utcákon.
Vacsorázni gyertyafényben.
Táncolni az éjszakában.
Szeretkezni a holdfényben.
Piknikezni a tengerparton.
Csónakázni a fénylő tavon.
Szinte magam előtt látom.
Ahogy megérintelek s te is engem.
Ahogy egymást ölelve szeretjük a másikat.
Ahogy csókban forrunk össze.
Ahogy éljük az életet egymás mellett.
Mind-mind csak álom,
mégis a legszebb mind közül.