Édes kísértés

Egyfolytában rágondolsz.

Szíved őt kívánja.

Szinte reszketsz érte.

Mert olyan édes.

De nem teheted meg.

Nem, és nem.

Ezzel csak magad árulod el.

De mégis... még utoljára.

Ígérted, be nem tartottad,

hogy a kalóriák fogyatkoznak.

Az édes mámor győzött feletted.

Ennyi kellett csupán,

hogy az édesség rabja legyél.

Egyél... egyél még.

Nincs miért aggódni.

Ráérsz még fogyni. :)

2015.12.30.

Elfojtott érzések

Jéghideg a szíved, mióta elhagyott téged.

Jégverem a lelked, mióta elárult téged.

Szemed sötét, kietlen.

Érzéseid lassan tovatűnnek.

Visszafojtod könnyeid.

Szomorúságod elapaszthatatlan.

Nem veszed észre, hogy valaki a távolból figyel téged,

s csak arra vár, hogy vele legyél.

2015.12.30.

Hiszek neked

Hiszek neked, csak ölelj át kedvesem.

Hiszek neked, csak ne bántsd meg szívem.

Hiszek neked, csak maradj mellettem.

Hiszek neked, csak szeress szüntelen.

2015.12.30.

Még kell idő

Még kell... még kell idő, hogy feldolgozd.

Még mindig... még mindig fáj, hogy nincs veled.

Még fáj... még fáj, hogy elment oly hirtelen.

Még kell... még kell idő, hogy a sebek begyógyuljanak.

Még mindig... még mindig hiányzik neked.

Még fáj... még fáj az elvesztése.

Még kell idő.

Idő kell, hogy elfogadd a valóságot.

Még mindig fáj.

Fájó emléke örökre benned él.

Még nem tetted túl magad, s ezt ő is tudja.

Ezért egy angyalt küldött le hozzád,

aki hamarosan belép az életedbe.

Egy angyal, aki ismét boldogságot hoz életedbe.

2015.12.30.

Kegyetlen a sors

Kegyetlen a sors,

ezt már nem először tapasztaltad.

Szíved kemény kőszikla.

Lelked megkövült ridegség.

Mégis volt valaki,

aki megtörte a jeget.

S a fagyos felszín alatt kirajzolódott nemes jellemed.

Volt valaki,

aki elérte szíved.

Próbáltad tagadni.

Próbáltál hátrálni.

De mindhiába,

mert ő az életed része lett.

Mégis el kellett veszítened.

2015.12.28.

Várok rád

Várok a csodára,

mikor újból belépsz az ajtón,

s anélkül átölelnél,

hogy valamit is mondanál.

Várok rád türelmesen,

fényképek tucatjai hevernek az asztalon a közös emlékeinkkel.

Talán most,

talán holnap,

de az is lehet,

hogy hónapok múlva látjuk viszont egymást.

Várok rád türelmesen,

szerelmesen,

hűségesen.

Várok rád örökké,

míg le nem hunyom szemem.

Várok rád a túlvilágon,

s kezem nyújtom feléd,

mikor rád találok.

2015.12.28.

Minden nap

Minden nap elmentél mellette.

Minden nap köszöntött téged.

Minden nap reménykedtél,

hogy észrevesz.

Minden nap remélte,

hogy egy nap veled lehet.

S mikor nem vártad,

eléd állt minden szó nélkül,

megfogta kezed s sétálni indultatok.

Nem beszéltetek,

de mindinkább éreztétek,

hogy egymásnak lettetek teremtve.

2015.12.26.

Engedd közelebb

Kétségbeesés, mi lelked nyomja.

Hisz félsz beismerni, mi szíved oly nagyon akar.

Nem akarsz újra csalódni, pedig ő nem akar megbántani.

Szeret téged, s szeretné, ha együtt lennétek.

De fél, hogy elutasítod újra s újra.

Eleget harcoltál magad ellen.

Hallgass a szívedre, mert csak jót akar neked.

Engedd közelebb a szerelmet.

2015.12.26.

Úgy érzed

Úgy érzed egyedül vagy,

pedig valaki vár rád.

Úgy érzed nem érdemled meg,

pedig neki csak te kellesz.

Úgy érzed nem tudnád szeretni,

pedig ő meg tudná mutatni mennyire.

Úgy érzed mindez nem igaz,

pedig ő a valóság,

aki mindig melletted állt.

2015.12.26.

Egyetlen szó

Egyetlen szó van,

mit eddig soha senkinek nem mondtál.

Egyetlen szó van,

mit eddig soha senki nem mondott neked.

Nem tudtad milyen érzés.

Nem tudtad elképzelni.

S mégis megtört a jég.

Csak álltál némán,

könnyes szemmel.

Szavaid elakadtak lélegzeteddel.

Ő csak átölelt,

gyengéden érintve téged.

Ő csak annyit mondott:

szeret téged.

Nem tudtad milyen érzés.

Nem tudtad elképzelni.

Könnyeid az évek során utat törtek.

Szorosan átölelted.

Zokogva mondtad ki:

szereted.

Százszor,

ezerszer,

hogy mindketten halljátok.

S ő csak nyugtatott téged,

miközben örült annak,

hogy nem tagadod meg.

Megtört a jég.

Mert egyetlen szó kellett,

hogy szíved megnyíljon felé s utat mutasson hozzád.

2015.12.26.

Angyalszárny

Hullik a hó,

csillognak a fák,

bokrok s a határtalan mező.

Hullnak a hópelyhek,

s te kilépsz az életbe.

Beborít a fehérség,

angyalszárnyat ád.

Te vagy minden kívánság forrása.

Emberek szívét megérintve,

boldogság költözik a lelkekbe.

Mosolygás az arcukon boldoggá tesz.

Örömükben osztozol.

Letörlöd könnyeik.

Tovább folytatod az utad a Mennyekig.

2015.12.26.

Újra boldog légy

Csendben sírsz, némán nevetsz.

Érzéseid kuszák, szíved reménytelen.

Bámulod a Holdat,

sápadt, mint arcod.

Lehunyod szemed s kívánsz egy hullócsillagot.

Nincs minden rendben,

egyedül vagy, hiába van körülötted sok ember.

A világ körbejár téged.

S mikor előrelépsz,

a talaj imbolyog, mint a folyóvíz.

Mégis tudod, merre kell tartanod,

hogy újra boldog légy.

2015.12.26.