Sejtelmes üzenetedben csak annyit írtál le:
Élj tovább kedvesem, én már nem leszek melletted.
Nem értettem soraid,
hisz minden rendben volt,
semmi sem riasztott el minket egymástól.
Kétségbeesetten kerestelek,
nem találtalak sehol.
Szívem fájdalmát,
ha éreznéd,
most velem lennél.
Lelkem egyre csak nehezül,
s testem sem bírja már.
Elfáradtam.
Téged várlak azóta is,
de nem jössz.
Miért hagytál el?
Miért kínzol jelenléted nélkül?
Szerelmünk erősebb annál,
mintsem feladd.
Ha harcoltál volna,
most itt lennél,
velem lennél,
őszintén szeretnél.
De nem vagy itt.
S ez fájdalommal tölt el nap, mint nap.
Ahogy telik az idő,
úgy én is egyre csak fogyok.
Hogy mi lesz velem nem tudom.
De ha a halál elér,
már nem lehet bajom.
