Beloptad magad szívébe,
beloptad őt örökre.
Amíg élsz nem ereszted el,
azt akarod,
hogy az utolsó percig kitartson melletted.
Vallomások,
édes illatú virágszirmok,
ajándékok tárháza,
amit nyújtasz neki.
De ő mindvégig csak téged akar,
mert számára egy igaz ajándék vagy.
***
Fogalmad sem volt a szerelemről,
míg meg nem ismerted őt.
Mint egy lavina az érzés felbuzdított.
Mint egy harcos harcoltál érte.
S amikor megszerezted,
ő csodált téged,
nem hitte volna,
hogy a szerelem tettekre sarkall.
Fogalmad sem volt a szerelemről,
de ő megtanította neked.
S azóta is egymás szerelméből táplálkoztok,
míg élet az élet.
***
Egyszer volt, hol nem volt...
kezdődhetne így is egy szerelmi történet.
De ahogy lenni szokott a valóságban a mese csak mese maradna,
ha nem hinnének benne oly sokan,
hogy ilyen is megtörténhet a valóságban.
Mert szerelmek voltak s lesznek.
Mindenki megtalálja azt,
kit szíve rejt.
Hinni s bízni kell csupán,
hogy a valóságban a mese még szebb lehet.
***
Szívből szól mit most mondok.
Varázserő mi éltet téged,
vezesd hozzám ki engem éltet.
Engedd szabadjára kire várok,
hagyd, hogy végre megtaláljon.
***
Mit ő kíván nemes s igaz.
Szíve vakmerő.
Lelke tomboló ököl.
Nem fél a kegyetlentől,
mert az igazság oldalán állva elsöpri azt.
***
Hű szavadnak lelked párja,
kinek tiszta érzései hazáját szolgálja.
Becsület s hűség záloga,
míg kitart addig a vereség elmarad.
Nem kell neked páncél vagy kard,
a győzelem ereje vezet célba.
S mindig mikor baj üti fel fejét,
te ott vagy s lecsapsz hősies akarattal.
***
Neved remegve suttogja mind, aki ismer.
Nem létezik a földön még egy olyan, mint te.
Nem ismersz bűnbánást sem rettegést.
Félelemmel töltöd el szívüket.
Nincs kegyelem, ki utadba téved, rögtön lenyesed.
Nem kell neked arany sem gyémánt.
A világ urának ez oly kevés már.
Véres harcokkal edzed magad.
Fiatal szüzek ártatlansága veszik oda.
Nem született még meg az a harcos, kire vágysz.
De ha eljön meglásd uralmad a végét járja majd.
S a rettegéssel együtt te is a homályba veszel el.
***
Forrongó hadak, vad, tüzes árnyak.
Fújtató lovaikkal előre vágtatnak.
Felettük égi vihar magasodik.
Villámok fényében úsznak.
Nincs ki ellenük vonulna.
Rabolnak s gyilkolnak.
Nem létezik számukra más csak a hajthatatlan vágy.
***
Borzongás fut végig,
mikor nevét kimondják.
Félelemben remegő lelkek,
bujdosva menekülnek.
Ki harcba bocsátkozik vele,
élete utolsó percét tölti el.
Sem halandó, sem halhatatlan nem képes győzni ellene.
Nincs kegyelem, nem hallja a rimánkodást sem.
Mindent eltipor a galád becstelen.
***
Gonosz szívből fakadó gyűlölet,
átkot szóró ajkak a védjegye.
A sötétség hatalmába burkolózik,
nincs menekvés, ha szembekerülsz vele.
***
Bűbájt bocsátott szívedre,
hogy csak őt szeresd.
Fejet hajtottál neki,
engedelmeskedsz.
Ha a bűbáj megtörne,
szíved összetörne.
Mert ő nem hagyja,
hogy szíved másé lehessen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése