Sok mindent leírtam, papírra vetettem.

Magam sem gondoltam volna, hogy ennyi érzés gyűlik össze.

Múzsám szárnyaimat bontogatja, egy nap remélem beérik az aranyalma.

Vonakodom költőnek nevezni magam, hisz verseim nem biztos, hogy szerepelni fognak a nagy lexikonban.

Továbbra is járom a magam kis útját, tarkítom verseimmel a blogom oldalát.

Talán egyszer tankönyvben látom magam viszont, ahogy Lady Gaga is egyetemi anyag.

Nem vagyok olyan, mint Verselő Lina, bár tudom csak nálunk versel nagyokat.

Nem leszek forradalmár kire felnéznek, de remélem sokakat megérintek.

A saját kis világom tárom elétek, aki olvassa műveim agyon dicsérhet.

Versek s regények pattannak ki fejemből, mint Athéné is kipattant Zeusz fejéből.

Nem vagyok bölcs ezt előre közlöm, s nem tárom fel a jövőt mindenki előtt.

A tollam is fogyóban ezért röviden leírom:

Christin Dor a nevem, üdv neked Halandó!

Ki erre jár jól jár, mert olvasni oly jó.

Ha eddig nem ismertél most megteheted, ne félj nem harapok, amíg lehet.

De most befejezem soraim, verseim beszéljenek helyettem is.

Jó olvasást kívánok!

Komikat szívesen várok!